Az olasz koreográfus bőséges humorral és mély empátiával emeli az emberi tökéletlenséget kliséktől és külsőségektől mentes művészetté. Tánccal és beszéddel, de legfőképp melegséggel és könnyedséggel tárja fel a darab az emberi természet velejét, melyben férfi és nő találkozik, szerepektől mentesen.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. december 4. szombat, 20:00
Az olasz koreográfus bőséges humorral és mély empátiával emeli az emberi tökéletlenséget kliséktől és külsőségektől mentes művészetté. A Zeusz lányait – Aglaia a ragyogás, Euphroszüné az öröm és Thaleia a virágzás istennője – ábrázoló A három grácia (Antonio Canova, 1812-1817) szoborcsoportból inspirálódva három profi férfi táncos és a rendező, Silvia együtt keresik a báj szó jelentését. Tánccal és beszéddel, de legfőképp melegséggel és könnyedséggel tárja fel a darab az emberi természet velejét, melyben férfi és nő találkozik, szerepektől mentesen.
A torinói születésű Silvia Gribaudi már tíz éve piszkálja a nemi sztereotípiákat és a női-férfi identitást. Ő maga szereti a „test alkotójaként” megfogalmazni magát, mert munkássága a tökéletlenségeket emeli művészetté, egyenes, nyers és együttérző vidám stílusban a tánc és színház határait átlépve. Korábbi darabjaival is turnézott már Olaszországon kívül, de a Graces teljesen berobbantotta hírnevét a világban: Sanghajtól Malmön át a párizsi Théatre de la Ville-ig mindenhol megfordult.
„Silvia a test szabadságának olasz profétája. Nem a kidolgozott, edzett testé, amit általában összekapcsolunk az erővel és az izmokkal, hanem a valóban szabad testé, ami mentes azoktól a kötöttségektől és feladatoktól, amiket annyiféle kultúra ráerőltet.” (Roberto Canziani, Quantescene)
Koreográfus: Silvia Gribaudi Dramaturg: Silvia Gribaudi, Matteo Maffesanti Előadók: Silvia Gribaudi, Siro Guglielmi, Matteo Marchesi and Andrea Rampazzo Fénytervező: Antonio Rinaldi Technikai asszisztens: Theo Longuemare Technikai vezető: Leonardo Benetollo Jelmeztervező: Elena Rossi
Produkció: Zebra Koprodukciós partner: Santarcangelo dei Teatri
A történetben egy maréknyi árva gyerek kószál a háborús front kellős közepén biztonságra, hajlékra és élelemre vágyva. Céljuk a túlélés, kilátásaik azonban nem túl biztatóak. Útjuk során nemcsak ellenséggel, de jóakarókkal is találkoznak, akik segítenek meglátni az emberséget a legembertelenebb időkben is. Hűség, barátság, bátorság csak néhány a megszerzett kincsek közül, amikre bukkannak kis hőseink, valahol Európában vándorolva. A Valahol Európában az azonos című film musical-adaptációja, ami színházunk egykori igazgatója, Korcsmáros György írói örökségét is őrzi.
Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás, magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, mely híven követi az eredeti művet - és amely több mint száz éve visszatérő sikerdarabja a hazai és határon túli színpadoknak -, negyven év után ismét látható lesz a Budapesti Operettszínházban.
A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű. Meséjében szegény, beteg nagymamájának gyűjt könyöradományokat. Kettejük barátsága akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy mindketten a Riviérán kívánnak turistákat kifosztani, és rájönnek, hogy szövetkezve könnyebb. A Steve Martin és Michael Caine játékával fémjelzett film nem véletlenül ihlette meg a „színházcsinálókat”. A fordulatokban gazdag és rendkívül humoros történet kiváló zenével fűszerezve robbant be a Broadwayre, útját azóta is töretlen nevetésorkán, tapsvihar és díjeső övezi.
Roman Polanski hasonló című filmjéből készítette nagy sikerű színpadi rendezését, melyet nemzetközi alkotógárdával állított színre a PS Produkció. Eddig több…
