Camille Saint-Saëns: III. c-moll szimfónia op.78 (Harmath Dénes – orgona)
I Adagio - Allegro moderato, II. Allegro moderato - Presto
--
Carl Orff: Carmina Burana
more
Közreműködik:
Szemere Zita – szoprán
Biri Gergely – tenor
Fülep Máté – bariton
Harmath Dénes (orgona)
Szent István Király Oratóriumkórus (karigazgató: Záborszky Kálmán)
Szent István Szakgimnázium Női-és Férfikara (karigazgatók: Soltész Éva, Safarek Krisztián)
Hunyadi János Általános Iskola kórusa (karigazgató: Igaliné Büttner Hedvig)
Liszt Ferenc Általános Iskola kórusa (karigazgató: Kovács Katalin)
Vezényel: Antal Mátyás
Camille Saint-Saënst még manapság is gyakorta illetik a konzervatív jelzővel, s jóllehet, a francia romantikus zeneszerző hosszú élete miatt valóban kissé maradinak tűnhetett a fiatalabb generáció számára, mi sem áll távolabb az igazságtól. Az újdonságok, tudományos felfedezések iránt fogékony Saint-Saëns volt a legelső filmzeneszerzőnk, miközben régizenei kutatásaival is úttörőnek számított: Rameau és Couprin műveinek első összkiadása is szerkesztésében látott napvilágot. Utolsó nagyvolumenű műve, a III. szimfónia nagyszerűen példázza Saint-Saëns hagyományhoz és modernitáshoz fűződő viszonyát. Klasszikus négytételes szimfóniájában a liszti tématranszformációt alkalmazza: a zenei gondolatok, motívumok átalakulva vissza-visszatérnek, átszőve a teljes szimfonikus alkotást. Nyitótétele végig fenntartja a feszültséget, mely virtuóz futamaival a haláltáncot juttathatja eszünkbe. A lassútételt követő Prestoban pedig rendhagyó módon nem csak a zongora, de a hangszerek királynője, az orgona is megszólal. A hatalmas zenekart felvonultató energikus zárótétel Saint-Saëns talán leghatásosabb műve. Nem csoda, hogy ő maga is úgy nyilatkozott szimfóniájáról: “Mindent beleadtam, amit csak tudtam. Amit ebben sikerült elérnem, arra soha többet nem leszek képes.”
A hagyománykövetés és modernizmus jellemezte a 20. század csodabogarát, Carl Orffot is, akinek ma világszerte ismert fő művét 1937-es bemutatója után szétcincálta a kritika “érthetetlen nyelve és jazzes atmoszférája” miatt, így a náci rezsim alatt egyetlen operaigazgató sem merte színpadra állítani. Holott Orff hatalmas apparátust felvonultató szcenikus kantátája teljes mértékben a középkori európai hagyományokból táplálkozik. A zeneszerző 23 verset választott ki a híres bajorországi Benediktbeuern-kézirat késő középkori repertoárjából – részben Michel Hofmann filológiai tanácsai alapján. A versek többsége allegorikus képekből áll, melyek statikus jellege a késő reneszánsz és barokk világfelfogását tükrözik, ezt jelképezi Orff zenei művének zenei “mozdulatlansága” is gyakran ismétlődő motívumaival. S bár végig kerüli a disszonanciát, mégsem halljuk klasszikusnak: archaizáló nyelve kerüli a megszokott dúr-moll tonalitást, miközben a végletekig kihasználja a nagyzenekar teljes eszköztárát. Nála a ritmus mindennek az alapja.
Így bontakozik ki a zene sűrű szerkezetében a franciával és ónémettel kevert latin szövegek rejtett ereje, mely önálló képi világot teremt, és egyfajta kommentárként szolgál a Fortuna istennő uralma alatt kibontakozó „imagines magicae” – mágikus képek – színreviteléhez.
Wandering Gypsies leading adventurous lives and gallant yet ridiculous nobles abusing their power are the main characters of the animated…
Elsa Valle this time, she comes to Opus with her band Afrocando; the lyrics, melodies and rhythms of the compositions…
Premierkoncertünkön ezúttal a nagy klasszikus filmzenék esnek áldozatul Janklovics Péter humor-pörölyének, amellyel szétcsap a Star Wars, a Harry Potter vagy…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
