"Száz titok kavarog" - zenés, irodalmi est Ady Endre emlékére
Ady Endre új személyiség-felfogást, nemzeti önismeretet, s ezek talaján egy merőben új, modern és merész költői nyelvet hozott a XX. század eleji magyar szellembe. Mindezt oly módon, hogy eközben mély gyökerekkel kapcsolódott hazája történelmébe, kultúrájába.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. október 20. kedd, 19:00
„Úgy érzem s bátran vallom, hogy az európai magyar lelkének a szószólója vagyok.” (Budapesti Napló 1906)
Ady Endre új személyiség-felfogást, nemzeti önismeretet, s ezek talaján egy merőben új, modern és merész költői nyelvet hozott a XX. század eleji magyar szellembe. Mindezt oly módon, hogy eközben mély gyökerekkel kapcsolódott hazája történelmébe, kultúrájába. Kora válságát, a hagyományos európai világkép és értékrend összeomlását nem csak önmaga, de a közösség, a nemzet identitásvesztéseként élte meg. Nem kisebb célt tűzött maga elé, mint a még megmaradt értékeknek az átmentését, újrafogalmazását, az „új időknek új dalaival” való ötvözését.
Ez a műsor a népzene és a klasszikus zene sajátos ízeivel kíván segíteni a hallgatóságnak elmélyedni Ady Endre költészetében úgy, hogy az útkereső, vívódó, gyarló ember gondolatait, igazságait felidézve élményt és hitet adjon. Reményt, sőt meggyőződést ahhoz, hogy globalizálódó világunkban van még a kultúra értékeit őrző, továbbadó és szerető ember, aki nyilvánvalóan európai, egyszerre keleti és nyugati, ezzel együtt magyar.
Csík János népzenész és előadóművész hosszú évek óta dolgozik együtt Őze Áron színművésszel. Együttműködésük eredményeként néhány évvel ezelőtt született meg az ADAGIO című rendhagyó zenés-irodalmi estjük, amelyet Balogh Kálmán cimbalomművésszel és Dresch Mihály szaxofon művésszel közösen állítottak színpadra.
Ennek sikere alapján született az Ady életműből készített „Száz titok kavarog” című előadás, melynek során a magyar népzene, a klasszikus zene, a magyar jazz ízű muzsika és a vers sajátos egymásba fonódása jelenik meg.
Ennek megvalósításában közreműködik Aux Éva színművész és énekesnő, Bognár András, Vizeli Máté népzenészek és a Budapesti Kamarazenei Műhely.
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
Lázár Ervin mesejátékát már számos változatban láthatták az író rajongó olvasói. Tévéjáték, könyv, vagy színházi formában, sőt egy generáció nevelkedett Dömdödöm kedves versmondásán, vagy Bruckner Szigfrid hencegő oroszlán nagyzolásain.
Az Özvegy Karnyóné vérbő komédia, sok zenével az esendőségről, tele fordulattal, szerethető karakterrel, versengéssel, ármánnyal és persze szerelemmel. És, hogy…
