A Sári bíró Móricz Zsigmond első színműve műfaját tekintve vígjáték, de minden látszólagos kedélyessége ellenére, túlmutat a népszínművek idilli faluábrázolásán, humora szatirikus, társadalombírálata Móricz finom valóságérzékét mutatja.
Bíróválasztásra készül a falu. A falu bíráját Sári bírónak csúfolják, mert helyette a felesége Sári irányítja az ügyeket. Diktál, nemcsak a családnak, a falunak is. A pozíciójában megőszült bíró szívesen szabadulna székéből, de az asszony nem engedi. Most ő egyengeti férje útját a választáson. A bíró kénytelen összefogni fiával, Jóskával, aki szerelmes az ellenjelölt Pengő Kovács lányába, Lizibe. A fiatalok csak akkor lehetnek egymáséi, ha Pengő Kovács nyeri a bírói tisztet egyhangú szavazással. A bonyodalom a klasszikus vígjátékok tanulságai szerint szövődik: A két öreg vetélytárs gyermekei egymást szeretik és szövetkeznek a háttérben. A terv remekül beválik. A régi bíró megmenekül megunt hivatalától, a szerelmesek megkaphatják a suszter házát a falu közepén és egymást. A hatalmát veszni féltő bíróné végül megenyhül és örömmel fogadja a családba Lizit, aki méltó folytatója anyósa család- és faluirányítói munkásságának, és így Sári bírónénak is megmarad a beleszólása a közügyekbe.
Anélkül, hogy az előadás aktualizálni kívánna örökérvényű és tökéletesen mai, Nagy Viktor rendezésében egy múltat és jelent összekötő, sok zenés, édes-bús vígjátékká bővül, mely megejtően festi le ennek a falusi kis világnak igazságait, humorát és érintetlen báját.
Kúpte si vstupenku
