Robert Musil a XX. század egyik legmeghatározóbb írója. Proust: Az eltűnt idő nyomában, Joyce: Ulyssese és Musil: A tulajdonságok nélküli ember című regénye korunk posztmodern művészetének szellemi alappillérei. Musil életében egyetlen darabot írt, a Rajongókat, amelynek irodalmi értéke legjobb prózáinak szintjén mozog. 1920-ban, Berlinben volt az ősbemutatója, azt követően főleg német nyelvterületen játszották, ahol mindig a legrangosabb színházaknál (lásd Schaubühne, Burgtheater), a legnagyobb színészek és rendezők bravúrdarabja volt. Magyarországon soha nem mutatták be, noha Győrffy Miklós fordítása 1993-ban jelent meg a Színház mellékletében.
A Vörösmarty Színház most úgy gondolta, hogy elérkezett az idő, hogy a magyar közönség is megismerje ezt a kivételes szellemi izgalmat tartogató művet.
A darab egy jómódú polgári család villájában játszódik. Főhőse két házaspár, ahol a nők testvérek. Az idősebb testvér házába beállít a húga a szeretőjével, akiket a húg férje rajtakapott, és most menekülniük kell, mert a férj gyilkossággal fenyegetőzik. Hosszú diskurzus és lelki tusa kezdődik a két nő között arról, hogy mi a helyes: visszamenni a házasságba, vagy inkább elmerülni az ismeretlen szerelemben? Közben telnek a napok, és a fiatal lány nővére és szeretője között váratlan, és egyre elementárisabb erejű vonzalom alakul ki, majd a nővér megszökik húga szeretőjével. Ekkor a nővér elhagyott férje bevallja a magára maradt lánynak, hogy házasságuk tulajdonképpen csőd volt, mert ő valójában belé volt szerelmes, csak nem volt bátorsága bevallani. Kiderül, hogy évekkel korábbi rejtett érzelmeik közösek voltak. Ennek ellenére a fiatal lány nem él ezzel az új lehetőséggel, hanem egy forró, érzéki pillanatban váratlanul elmenekül. Merre visz az útja? Az öngyilkosságba? A szabadságba? A darab Musil nagyregényeihez hasonlóan talányos nyitottságban hagyja a történet végét.
A bergmanni mélységű szituációk végtelen láncolata, valamint a lelki élet kiismerhetetlenségének tébolyát intellektuálisan feldolgozni képtelen figurák groteszk helyzetkomikuma lebilincselő élményt kínál színésznek és nézőnek egyaránt.
A rendező, Szikora János, e különleges és kifinomult világ ábrázolására két különleges művésszel társult. A kosztümöket a rafináltan érzéki anyagok mestere Zoób Kati és Divatháza álmodja meg.
„A Budapesti Tavaszi Fesztivállal közös program.”
Buy tickets
