Későbbi feleségének, Gruber Emmának már 1907-ben így írt Kodály: „[…] Arany János (az én doppelgängerem és előrevetett árnyékom, vagy én neki árnyéka – mindegy.)” Kodály adta közre Arany dallamgyűjteményét a költő halálának 70. évfordulóján, és bár Arany-verset csupán kettőt zenésített meg, számos népballadát emelt át a művészi zene világába, s ezekben ott rejlik erősen az Arany-hatás. Ezekből nyújt válogatást a Magyar Kodály Társaság, a Zeneakadémia és a Színművészeti Egyetem közös estje, amely a neves grafikusművész, Buday György vetített képeinek köszönhetően valódi összművészeti élményt kínál a közönségnek.
1. rész – Történelmi képek
Kodály: Hét zongoradarab, op. 11/6 – Székely nóta
Kodály: Katona vagyok én
Arany: Szondi két apródja
Kodály: Kádár István
Arany: Rákócziné
Kodály: Rákóczi kesergője
2. rész – Népéleti témák
Kodály: Hét zongoradarab, op. 11/2 – Székely keserves
Kodály: Három árva
Arany: Szőke Panni
Kodály: Szabó Erzsi
Arany: Tengeri-hántás
Kodály: Kádár Kata
Arany: A varró leányok
Kodály: Barcsai
Arany: Az ünneprontók
Kodály: Dudanóta
Arany: Vörös Rébék
Kodály: A rossz feleség
Arany: Ágnes asszony
Kodály: Mónár Anna
Kodály: Az hol én elmenyek
Rendező: Hegedűs D. Géza Fürjes Anna (szoprán); Kiss Judit Anna (mezzoszoprán); Bartos Barna (tenor); Gulyás Bence (tenor), Szűcs Attila (bariton) Tanszékvezető: Meláth Andrea A verseket előadják a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói A balladaestet összeállította: Ittzés Mihály
