Az eredeti előadás a dunaújvárosi Bartók Táncszínházban született, a bemutatóra 2006. március 3-án került sor. A produkció kiindulópontját Palya Bea, Gryllus Samu és Bolya Mátyás azonos című CD-je alkotta, amelyet a dunaújvárosi táncosok Juhász Zsolt és Horváth Zsófia koreográfiáival, Juhász Zsolt rendezésével vitt színre.
2016-ban a Duna Táncműhely az előadás felújítása mellett döntött, a Táncműhely táncosainak előadásában, s részben az eredeti alkotók közreműködésével.
Az előadásról
A mese így kezdődik: Egy virágos kiskertben hosszú hajú, piros arcú lány sétálgat: ő Mira. Jókedvűen dudorászik, virágait nézegeti, öntözgeti. Kertjének dísze a rózsa, melynek szirmai közt a Szerelem lakik. De egy napon a Boszorkány ellopja a rózsát! A síró Mirát madara vigasztalja, majd együtt a rózsa keresésére indulnak. A kacskaringós út egy folyóparthoz vezet, ahol Mira fáradtan álomra hajtja fejét. S álmában leli meg, amit keres...
A mese születéséről így vall Palya Bea: “Sokat segítettek a gyerekek, akikkel az óvodában, táncházakban éveken át játszottam rózsakereső utazást. Az alapötletet a magyar népdalok és a folklórkincs egészének gazdag szimbólumai sugallták.” Az alkotók ezt a gondolatot folytatták tovább, különféle magyar, cigány és bengáli népdalok, mesék, versek, álmok, és főként saját élményeik alapján. Nem az a legfontosabb, hogy a gyerekek - és felnőttek - logikusan kövessék a történetet, inkább az, hogy találkozzanak a mese karaktereivel: ki is az a Szindbád, hogy is van ez a Szerelem és a szeretetlen Boszorkány, milyen a ritmusnyelv, mire jó nekünk, s meddig ér az álom. Mozog a képzelet ebben a fura világban, miközben a dalokat, s a néha meglepő hangokat hallgatják, és a néptánc motívumait felhasználó, és azokat újrafogalmazó táncokat nézik.
Az alkotók
A Duna Táncműhellyel felújított előadásban az eredeti, Palya Bea, Gryllus Samu és Bolya Mátyás által szerzett zenét használjuk, továbbá a két koreográfus (Horváth Zsófia, Juhász Zsolt), és a rendező személye (Juhász Zsolt) sem változik. Az eredeti jelmeztervek felfrissítésére a dunaújvárosi produkció jelmeztervezőjét, Libor Katalint kérjük fel, a fénytervek újragondolásával pedig a Duna Táncműhellyel több éve együtt alkotó fénytervezőt, Lendvai Károlyt bízzuk meg.
Az előadók – mint a Duna Táncműhely több más darabja esetében – a Duna Művészegyüttes tagjai közül verbuválódnak, ám fontosnak tartjuk, hogy az előadásban – annak főbb szerepeiben is – olyan táncosok is lehetőséget kapnak, akik korábban még nem léptek fel a Duna Táncműhely produkcióiban. Előadók: Kálmán Lilla, Kenéz Enikő, Kriston Fruzsina, Fehértóy Zsanett, Reszneki Virág, Bódi Dávid, Szabó Csaba, Szabó Tamás, Kuzma Péter, Kanozsai Ákos, Bonifert Katalin.
Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is.
Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.
Gyertek velünk ünnepelni! Június 2-án, vasárnap este elbúcsúztatjuk a jelen táncos tanévet, egyben visszatekintünk, összegzünk, sírunk, nevetünk, magunkba tekintünk és…
Køb Billetter
