Mivel nem sok jó jutott neki életében, vigaszul megajándékozza önmagát és derülő közönségét-környezetét a múlt szépségével. – Molnár Gál Péter, színikritikus
Háry János, a kiszolgált obsitos igazi, régi vágású mesemondó. Történetei tele vannak humoros és groteszk helyzetekkel, váratlan találkozásokkal – színpadra, sőt bábszínpadra kívánkozó kalandokkal. Kodály Zoltán daljátékát először 1972-ben mutatta be a Bábszínház, Szilágyi Dezső átdolgozásában, Koós Iván és Bródy Vera tervezésében, Szőnyi Kató rendezésében. A produkció a színház komolyzenei repertoárjának emblematikus darabja lett, mely méltán aratott nagy sikert világszerte. A Kodály-év kitűnő apropó arra, hogy a közönség újra láthassa ezt a legendás előadást, amely egyszerre ad élményt minden korosztálynak és különös értéke, hogy egyszerre szolgálja a gyerekek zenei nevelését és (báb)színház iránti érdeklődésének felkeltését. – Meczner János, igazgató
Zeneszerző: Kodály Zoltán
Szövegkönyv: Paulini Béla és Harsányi Zsolt
Bábszínpadi adaptáció: Szilágyi Dezső
Bábtervező: Bródy Vera
Díszlettervező: Koós Iván
Asszisztens: Bánky Eszter
Zenei vezető: Miklósi Gabriella
Felvételről közreműködik a Londoni Filharmonikus Zenekar (vezényel: Kertész István)
Szőnyi Kató rendezését felújítja: Meczner János
Háry János: Kemény István / Pethő Gergő
Örzse: Bánky Eszter / Pájer Alma Virág
Mária Lujza: Kovács Judit
Marci bácsi, Bíró: Barna Zsombor / Pethő Gergő
Ferenc császár: Papp Orsolya m. v.
Császárné, Burkus silbak: Kovács Katalin
Magyar silbak: Rusz Judit
Napóleon, Diák: Beratin Gábor
Ebelasztin lovag, Kétfejű sas, Öregasszony: Csajághy Béla
Krucifix generális: Juhász Ibolya
Lucifer: Tatai Zsolt
Udvarhölgyek: Radics Rita / Semjén Nóra
