Két keze forgatta, szívem táncoltatta
Háromszék Táncegyüttes
- Barangolás a forgós-forgatós táncok világában –
A Két kezem forgatta, szívem táncoltatta című hagyományos folklórelőadás koreográfiái a Kárpát-medencei forgós-forgatós táncok világából építkeznek. Erdélynek a barokk kor eredményeképpen ez a legnagyobb mai napig megőrzött táncöröksége, a marosszéki forgatóst például a páros táncok királynőjeként szokták emlegetni.
Az egy órás barokkos tánchömpölygés egy női sorssal von párhuzamot, ám a történetmesélés helyett inkább érzések, impressziók megragadására törekedtek az alkotók. Hogyan láthatja magát a hagyományos társadalomban felnövő kislány, menyasszony, asszony és hogyan látják őt a többiek? Van-e boldogság a gyermekkor tiszta világa után, van-e boldogság a szerelem megtalálása után? Mi az, ami az utat megtölti tartalommal, a költő szavait parafrazálva: át tudjuk-e vinni a szerelmet a túlsó partra? Végül, de nem utolsó sorban, át tudjuk-e adni értékrendünket a következő generációknak?
Koreográfiák
1. Kocsis Enikő, Fitos Dezső: Az élet kapujában (moldvai és gyimesi táncok)
2. Ivácson László: „Édesanyám karján nevelt engemet...” (sóvidéki táncok)
3. Busai Norbert, Busai Zsuzsanna: „Virágos a fa teteje, koszorús a leány feje...”
(györgyfalvi táncok)
4. Kádár Ignác: Az úton (vajdaszentiványi táncok)
5. Furik Rita, Richtarcsík Mihály: Epilógus (felvidéki táncok)
ALKOTÓK
Koreográfusok: Kocsis Enikő, Fitos Dezső, Busai Norbert, Busai Zsuzsanna, Kádár Ignác, Furik Rita, Richtarcsík Mihály
Zenei szerkesztő: Fazakas Levente
Jelmeztervező: Furik Rita
Rendező, koreográfus, látványterv: Ivácson László
Tánckar: Ádám Júlia, Dombi Rózsa, Keresztes Gabriella, Kocsis Lilla-Tünde, Lukács Réka, Pilinger Mónika, Székely Emőke-Edina, Vajda Katalin, Virág Imola, Váradi Ágnes, Gere Csaba, Gidró Roland, Kiss Adorján, Lupuly Jakab, Márton Csaba, Melles Endre, Pável Hunor-Mihály, Portik Norbert, Szvinyuk Sándor, Törő Bence
Heveder zenekar: Fazakas Levente, Fazakas Albert, Szilágyi László, Bajna György
Ének: Erőss Judit
Nagyvárad Táncegyüttes - Kata történet
- táncjáték, Sekszpír Vilmos A makrancos hölgy című komédiája nyomán -
Mi származhat abból, ha a férfiak és nők összetévesztik szerepüket az életben? Előadásunk a mai kibillent világunkról szól, ahol időnként az abnormális a normális, egy világrendről, amit az évezredek megteremtettek és kikristályosítottak, amit hagyománynak nevezünk. Szól ennek erejéről és arról, hogy ezt a néphagyományt nem ápolni kell, hanem ő maga ápol minket, hiszen általa tudunk közösséget teremteni, viszonylag normális világot magunk körül. Szól a szabadságról, hogy szárnyalhassunk, arról, hogy tartozni kell valahová, ideális körülmények között abba a közösségbe, amelyikben megszülettünk és persze arról, hogy bár az élet kompromisszumok sokasága, nem kell lemondani magasztos elveinkről. Legfőképpen szól a szerelemről. Az előadás alapját Shakespeare makrancos Katája adja, amelyhez a makacs leány archetípusának mesehagyománya is csatlakozik, többek között például az ördög és a székely menyecske története is.
Rendező-koreográfus: László Csaba
Díszlet- és jelmeztervező: Cristina Breteanu
Zeneszerző, zenei szerkesztő: Molnár Szabolcs m. v.
Koreográfus asszisztensek: Brugós Sándor-Csaba, Kerekes Dalma-Gabriella, Rácz Lajos-Levente
Zenei asszisztens: Brugós Anikó m. v.
Elektronikus zene:Huszár Csongor-Krisztián m. v.
Az előadás szereplői:
Kata: Szabó Enikő-Ágnes
Péter (Petruchio): Brugós Sándor-Csaba
Blanka: Szigeti Szidónia
Pap Pista (Baptista) Kata és Blanka apja: Forgács-Popp Jácint
1. kérő Grumi (Gremio): Forgács Zsombor
2. kérő Horti (Hortenzio): Schmith Nándor-Gyula
3. kérő Lukács (Lucenzio): Rácz Lajos-Levente
Táncházasok: Iván Enikő-Kitty, Kacsó Bálint, Kerekes Dalma-Gabriella, Szőnyi József, Tímár Tímea, Tőkés Imola, Szerefi Ilona
Zenészek: Bartalis Botond, cimbalom, Dallos Levente, hegedű, ének Székely István, klarinét, szaxofon Szerefi Ilona, ének Szukits Éva, brácsa Veres Lóránt, nagybőgő
Hangtechnikus:Jónucz Gabi
Fénytechnikus:Lázár Attila
Ügyelő:Dombi Norbert
Kúpte si vstupenku
