Ki a jó zenész? című, 1953-ban megjelent írásában olvasható: „... a jó zenész kellékeit négy pontban foglalhatjuk össze: 1. kiművelt hallás, 2. kiművelt értelem, 3. kiművelt szív, 4. kiművelt kéz”.
Mindennek kialakulásában sokat segít a kamarazene, amely Kodály alkotói munkásságában különösen 1909 és 1920 között jutott kiemelkedő szerephez. A műsorban megszólaló művek eredetileg nem mind kamarazenei darabok, ám harmonikusan illeszkednek Kodály „Legyen a zene mindenkié!” gondolatához - az átiratok ugyanis éppen ezt a célt szolgálják.
Brahms: d-moll hegedű-zongora szonáta, op. 108
Brahms: c-moll scherzo
Kodály: Adagio
Bartók: Táncszvit, Sz. 77, BB 86
Kodály-Földes Andor: Háry-szvit
Kodály: Szólószonáta gordonkára, op. 8
Közreműködők:
Kocsis Krisztián, Zsoldos Bálint: zongora
Oláh Vilmos: hegedű
Devich Gergely: gordonka
Joó Beatrice: moderátor
