Magyar motívumok –
népzenétől a kortársig, zene és néptánc magyar tájakon
A koncert „magyar tájakon” vándorolva kísérli meg körbejárni és megkeresni a kapcsolatot a kortárs zene, a népzene, és a népi ihletésű improvizációk között. Szándékuk a magyar kortárs zenéből visszatekinteni és visszaeredeztetni a népdalfeldolgozásokra, eljutni a tiszta népzenéig, majd elkalandozni a népi ihletésű improvizációra anélkül, hogy ezeket a műfajokat elegyíteni próbálnák, noha az előadók közül vannak, akik e műfajok egyesítésének a legkiválóbb művészei. A programban a mai magyar zeneszerzők művei ugyanúgy jelen vannak, mint a százéves nagyjaink, a népi ihletésű írott zene, a népzene, vagy éppen a népzenei ihletésű jazz. A műfajok közötti átjárhatóságot az alapvetően különböző stílusokat képviselő előadók együttes munkája biztosítja, és hozza közel a hallgatóhoz.
Előadják:
Borbély Mihály – fúvós hangszerek (klarinét, tárogató, szaxofon, kaval, tilinkó, stb.)
Fülep Márk – fúvós hangszerek (fuvola, pikoló, altfuvola, flóta, hosszi furugla, tilinkó, stb.)
Lukács Miklós – cimbalom Bognár Szilvia – ének
Tóth Ildikó „Fecske” – tánc
Farkas Zoltán „Batyu” – tánc, ütőgardon, dob
Művészeti vezető: Fülep Márk
Tranzdanz: Ratville
Az est második részében a magyar kortárs tánc egyik legjelentősebb független társulata, az idén 30 éves TranzDanz legújabb darabja, a Nemzeti Táncszínházzal koprodukcióban megvalósított Ratville című előadása látható.
…„s a kihalt város halott nyugalmát sem zavarta más, csak az előbbi, most már egyre erőteljesebben hallatszó pöfögés, s a némaságnak ebben az ijesztő teljességében – hogy se jajkiáltás, se egy ütés puffanása, a majdnem sértetlen csöndre az artézi kút körüli bűntett is, mert mi más lett volna, a maga hangtalan történetével felelt – már korántsem látszott olyan különösnek, miért nincsen legalább néhány ember errefelé… Balsejtelemtől hajtva sietett tovább, s lassacskán úgy érezte magát, mintha egy gonosz álomban járna, majd, hogy egyre közelebb ért a mostanra már tisztán hallható pöfögés forrásához, s a vadgesztenyefatörzsek rácsa közt váratlanul megpillantotta az otromba szerkezetet, biztosra vette, hogy a kimerültségtől s félelmével küszködve egész egyszerűen képzelődik csupán, mert amit meglátott, az az első percben nem csak megdöbbentőnek, hanem egyenesen hihetetlennek tűnt.”
/Krasznahorkai László: Az ellenállás melankóliája/
Koreográfus, látványtervező: Kovács Gerzson Péter Táncolják: Bora Gábor, Gera Anita, Tókos Attila, Ujvári Milán Zene: Wondawulf
A produkció az NKA és a Movein Stúdió támogatásával jött létre. A XI. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó fő támogatója a Nemzeti Kulturális Alap és az Emberi Erőforrások Minisztériuma.