20. születésnapjuk alkalmából pályafutásuk zenei anyagának legjavából válogatnak, valamint új, korábban nem hallott dalokkal és meglepetésvendégekkel is készülnek.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
A Transform Quintet egyéni, invenciózus zenét játszó jazzformáció. Progresszív zenei világuk elementáris és fiatalos, egyszerre idézi a fúziós jazz, a mainstream és az elektronikus zenei áramlatok legjobb hagyományait, és bevallottan inspirálja a filmzene és az európai klasszikus romantika zeneszerzőinek öröksége is.
A tagok szinte együtt kezdték zenei pályafutásukat, az elmúlt 20 évben pedig a kvintett a hazai jazzélet egyik meghatározó alakulatává vált. A közönség szeretetét éppúgy elnyerték, mint a szakma és a kritikusok elismerését, határainkon innen és túl egyaránt. Számos lemezt készítettek, többek között a világhírű, Grammy-díjas amerikai jazz-zongoristával, Joey Calderazzóval is.
Nagy siker Európában: Norvégiától Olaszországig, Portugáliától Bulgáriáig, a nagy szimfonikus zenekar, a Lords of the Sound végre Magyarországra érkezik a Hans Zimmer zenéje című nagyszabású műsorával. A Dűne, A Karib-tenger kalózai, Pókember 2, Sherlock Holmes, Madagaszkár, Csillagok között, A Da Vinci-kód, Pearl Harbor, Gladiátor, Mission Impossible, és a legendás Hans Zimmer sok más műve a híres Lords of The Sound szimfonikus zenekar előadásában!
Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is.
Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.