Táncjáték
A mű alapját ifj. Alexander Dumas, "A kaméliás hölgy" című regénye ihlette. A cselekménynek egyszerű az íve. A tüdőbeteg Violetta Valery, az ünnepelt kurtizán egy estélyen találkozik a fiatal Alfredo Germont-al, és egymásba szeretnek. A szabad szerelmet egyetlen férfiért megtagadó nő később az apa nyomására elhagyja kedvesét, s újra az előző életét választja. Az önérzetében sértett ifjú először kegyetlenül megbántja a nőt, majd – mikor apja bevallja neki, hogy a szakítás az ő nyomására történt – visszatér hozzá. Ám az egymásra találás boldogsága tragikus végkifejletben záródik: Valery meghal. Szerelem és halál... ez a mű eredeti címe.De kicsoda ma Traviata, aki letévedt az útról? És mit jelent mai szemmel az ÚT?
A megvásárolható szerelem manapság már nem számít igazán botrányosnak. Akkor hogyan élheti át a mostani közönség azt a borzongató határátlépést, azt a megbotránkoztató, ám mégis szívfájdító élményt, amit ez a figura hordoz? Van létjogosultsága ennek a történetnek egyáltalán manapság? Hogyne lenne! És hogy ne legyenek „időbeli” problémáink, a leghelyesebb, ha a történet időtlenségét vesszük alapul. Hiszen a NŐ és a FÉRFI egymáshoz való viszonya nem változik soha. A másik iránti vágyódás, a rajongás, a féltékenység, boldogság, a csalódás mindig ugyanaz marad. A szeretni tudás azon kevés emberi képességek egyike, amelyre az idő vajmi keveset hatott, és kétszáz év távlatából is ugyanazt jelenti: a MINDENT.
A következő, nem kisebb kihívás: hogyan tudjuk megszólaltatni, milyen módon leszünk képesek hitelessé tenni ezt az operát tánc által? Kérdéses ugyanis, hogyan képes felszabadítani a “szöveg béklyójából” a zenét a tánc?
Koreográfus: Topolánszky Tamás
Jegyvásárlás
