Bartók Béla: A csodálatos mandarin
Lány: Jurák Bettina, Dányi Viktória
Csavargók: Matkovics Norbert, Frigy Ádám, Grecsó Zoltán
Mandarin: Gergye Krisztián
Gavallér: Baraksó István
Fiú: Szeri Viktor
Továbbá: Simkó Beatrix, Nagy Csilla, Bálint Adél
Bartók Béla: A fából faragott királyfi
Királylány: Bálint Adél
Királyfi: Matkovics Norbert
Tündér: Nagy Csilla és Simkó Beatrix
Fából faragott királyfi: Gergye Krisztián
Erdő, patak: Jurák Bettina, Dányi Viktória, Frigy Ádám, Grecsó Zoltán, Baraksó István, Szeri Viktor
Karmester: Fischer Iván
Koreográfus: Gergye Krisztián
Jelmez: Béres Móni
Smink, maszk: Kàrolyi Balázs
Két remekmű, amelynek teljesen más sors jutott osztályrészül. A Balázs Béla szövegére írott táncjáték elementáris sikere után a Lengyel Menyhért történetére komponált pantomim megbotránkozást és elutasítást váltott ki, az 1926-os kölni bemutató után be is tiltották. A budapesti Operaház csak 1956-ban tűzte műsorára, azóta viszont a magyar zenetörténet egyik kimagasló csúcsteljesítményeként kivívta állandó helyét a koncerttermekben és a táncszínpadokon.
„Talán furcsán hangzik – nyilatkozta Bartók A fából faragott királyfi bemutatójának napján –, de megvallom, hogy e balett megírására A kékszakállú hercegvára című operám mellőzése adott impulzust. Ez a munkám tudvalevőleg egy operapályázaton megbukott… Első operámat annyira szeretem, hogy amikor Balázs Bélától a táncjáték szövegét megkaptam, rögtön arra gondoltam, hogy a balett látványosságával, színes, gazdag, változatos történeteivel lehetővé fogja tenni, hogy két művem egy estén kerüljön színre.” A darab elementáris sikere a Kékszakállú előtt is megnyitotta az utat.
Nehezebb sors jutott A csodálatos mandarinnak, amelynek színpadi pályája botránnyal indult: a Szenkár Jenő vezényelte 1926-os kölni bemutató után a város főpolgármestere, Konrad Adenauer betiltotta a mű további előadásait. Bartók a Nyugatban talált rá Lengyel Menyhért történetére, amelynek megzenésítésébe 1918-ban fogott bele. „Pokoli muzsika lesz, ha sikerül, az eleje… rettenetes zsivaj, csörömpölés, csörtetés, tülkölés; egy világváros utcai forgatagából vezetem be a hallgatót az apache-tanyára” – írta feleségének a zeneszerző, aki Lengyel Menyhért pantomim-szövegkönyvében az emberi lét nagy kérdéseit, férfi és nő, szenvedély és kiszolgáltatottság, gyönyör és fájdalom ősképleteit fedezte fel és zenésítette meg.
Køb Billetter
