"Először szétterjedt és pörögni kezdett saját maga körül a nulla, a saját perdületű semmitörmelékből így alakult ki az anyag, pörgésének sebességéből az idő, majd a világporforgatag belső súrlódása kitermelte a hőt, a hő hatására pedig létrejött a szerves élet, amely megszülte a multiverzum legnagyobb kreténjét, az embert.”
A 2020-ban harmincöt éves fennállását ünneplő Hot Jazz Band zenekar leginkább a korai jazz és a két világháború közötti magyar könnyűzenei termés Karády, Kabos, Jávor, Latabár filmek zenéinek korhű megszólaltatóiként ismer és szeret a hazai hallgatóság.
Muszáj-e a fiúnak az apa útját követni? Muszáj-e az apának a fiút irányítani?
Ki a hűséges és ki a hűtlen? És melyik családhoz? A közöshöz? A sajátjához?
Két tolvaj nekiáll, hogy a temetkezési vállalkozó melletti bankot kirámolják, a pénzt pedig egyikük nemrég meghalt anyjának koporsójában helyezik el megőrzésre, amíg a váratlanul beállító nyomozót nem sikerül lerázniuk. Szatirikus bohózat gyilkos humorral.
Egy színház születésnapi ünnepsége utáni kábulatban a színészek csetlenek-botlanak az üres(?) színházépületben. A sötétből fel-felmerülnek régi idők dalai, régi idők prostituáltjai, a múlt szellemei. Közben a közönség vagy itt van, vagy nincs, a színészek vagy játszanak egy előadást, vagy nem, az indiánok pedig…
Janikovszky – lánykori nevén Kucses – Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között, 1938-tól 1944-ig vezette a naplóját. Negyedik naplófüzetének borítóján ceruzával írva ez áll: „Kizárólag az utókor számára.” A bejegyzésekből kibomlik egy különlegesen érzékeny lány története, aki a világháború éveiben vált felnőtté, ebben az időszakban volt először igazán szerelmes, és miközben igyekezett derűvel szemlélni az életet, szembesült a vészkorszak legdurvább intézkedéseivel, amelyek saját családját is érintették.
11 évesen ötezer néző előtt énekelte a Nyomorultakat Szegeden. 14 évesen már popsztár volt, akit egy ország imádott. 18 évesen pedig már feleség és anya. Kicsit korán kezdett mindent. 35 éve énekel és játszik a színpadon. Legtöbbször a „szép lány” szerepét osztották rá, pedig a lelke mélyén mindig is Fiona szeretett volna lenni a Shrekből.
Esterházy Péter formabontó és új formákat teremtő remekműve egy nehéz sorsú lány monológja az 1980-as évekből, klasszikus barokk nyelven elmesélve. Csokonai Lili, a szerző alteregója s egyben a történet címszereplője felidézi boldogtalan gyermek- és ifjúkorát, árvaságát, szerelembe, majd teherbe esését, abortuszát, egy nős férfivel való viszonyát, de a sok szomorúság dacára mégis valami csodálatos életigenlés, élni akarás sugárzik a személyiségéből.
A színpadon 22 Re-Production táncművész, a mikrofonoknál 5 kiváló musicalszínész, a mese erősítésére 21 szenzációs Omega-sláger! Főbb szerepekben: Szabó Máté, Sánta László, Füredi Nikolett, Koós Réka, Fésűs Nelly, Lux Ádám, Tóth Sándor, Janik László, Magyar Viktória, valamint a 2023. május 29-i csepeli pünkösdi bemutatótól Kriszta szerepében Kóbor János „Mecky” életműörököse: Kóbor Léna.
Egy Nő és egy Férfi. A Férfi gyereket szeretne. A Nő nem. A gyerekvállalással kapcsolatos dilemmák egész sora vetődik fel: érdemes-e, kell-e, egyáltalán jogunk van-e gyereket szülni erre a világra, és ezen túl – egészen különös, költői, újszerű színházi nyelven elmesélve – kibontakozik a Nő és a Férfi bonyolult és felkavaró közös története.
A világszerte nagy népszerűségnek örvendő Postmodern Jukebox formáció népszerű modern zenéket dolgozz fel különböző múltidéző stílusokban, leginkább a múlt század korai éveire jellemző szving-zene stílusában.
2005-ben a hegyvidéki önkormányzat felállított egy hatalmas turul-szobrot a Böszörményi úton, hogy így emlékezzenek a második világháborúban elhunyt kerületi lakosokra. Ekkoriban még nem volt köztudott, hogy a kerületben mi is zajlott a második világháború végén. A körbezárt fővárosban a budai kerület lakosai embervadászatba kezdtek.