A Locspocs előadások különleges helyet vívtak ki az életünkben. Locspocs története 30 évvel ezelőtt indult a Kolibri Színházban és azóta is műsoron vannak a folytatásai.
Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is.
Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.
Négy különböző karakterű barátnő találkozik egy spanyol tengerpartra tartó vonaton, hogy fiatalkori
kalandjaik felidézésével megszabaduljanak a mindennapok problémáitól és kiélvezzék nyári szabadságukat.
Egy színpadi előadás, amelyet hatalmas sikereket megélt film hívott életre. Az Esőember a szeretet felé vezető útról szól, arról a felszabadulásról, amit a materialitás levetkőzése jelent. Két egymásra utalt testvér közös úton indul el. Charlie ugyanis apja halála után nemcsak azt tudja meg, hogy mindössze néhány rózsabokor és egy rozzant autó az öröksége, hanem megismeri a hárommillió dollárnyi vagyonra szert tevő örököst is, aki nem más, mint az eltitkolt, intézetben élő Savant-szindrómás bátyja Raymond. A pénz megszerzésének reményében gyámságot vállal felette, majd kezdetét veszi közös életük.
Strindberg "A pelikán" című színművét Ördög Tamás, a Dollár Papa Gyermekei alapítója és rendezője viszi színre Tóth Ildikó, Sodró Eliza, Major Erik és vendégként Bányai Kelemen Barna, a Katona József Színház művésze szereplésével.
Az 1920-as évek Párizsában járunk. A dúsgazdag, orosz származású balerina, a legendás Ida Rubinstein társulata botrányos, határokat feszegető előadásokkal borzolja a polgárság kedélyeit. Rubinstein következő előadása bemutatására készül, és Maurice Ravelt bízza meg azzal, hogy kísérőzenét komponáljon hozzá. Ravel megalkotja élete legnagyobb sikerét, a Bolerót.
Nincs olyan ember, aki ne játszana el a gondolattal, mi lett volna belőle, ha valami vagy ha minden másképp alakul az életében. Az előadás alkotói ezúttal ezt a játékot veszik komolyan és ezen keresztül vallanak magukról, tévedéseikről és vágyaikról. Öt fiktív élettörténet jelenik meg, és ezekben találkoznak egymással az alkotók valós vagy elképzelt alteregói.
A Jewish Chamber Orchestra Munich (JCOM) kortárs zsidó zenekar a Kofflers Schicksal (Koffler sorsa) projekt keretében lép a Rumbach utcai zsinagóga színpadára.
Az elegáns londoni szőrmeszalonban Gilbert, a felfuvalkodott társtulajdonos, felesége távollétében, a hódítás reményében nercbundát készül ajándékozni Janienek, az egzotikus szépségnek. Tervének többek között az is akadálya, hogy Janie férje, feltehetőleg erősen gyanakodna, ha felesége egy tízezer fontos bundában állítana haza...
Túl az ezredik randin - újrakezdés és társtalálás.
A válás, az elválás és az elengedés embert próbáló életleckék. Ezeken keresztül számos dolog tisztulhat le bennünk. Köztük az is, hogy az önmagunkra találást és az elégedettséget nem érdemes mástól elvárnunk, mert ezek személyes feladataink.
Egy melankolikus álom, mely eleganciája és lélegzetelállító pillanatai megható élményt nyújtanak.
A francia kortárs táncélet meghatározó alakja, Angelin Preljocaj Hattyúk tava koreográfiája varázslatos és költői, ötletes, látványos, tele utalásokkal, de új szemmel nézi az ismert jeleneteket és figurákat, hogy új értelmet adjon nekik.
Molnár Ferenc nemzetközileg is elismert ifjúsági regénye számos színpadi és filmes adaptációt ihletett, Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb irodalmi mű. A zenés verzió ötlete a 2005-ös A Nagy Könyv című műsor után született: Geszti Péter, Dés László és Grecsó Krisztián munkája, a szöveghez felhasználták Török Sándor átdolgozásának néhány elemét is.
Bizet Carmenje az operairodalom egyik legnépszerűbb alkotása, és a belőle készült zenekari szvitek is a közönség kedvencei közé tartoznak. Ezúttal Shchedrin zenei feldolgozása által ihletett képeket varázsol vászonra Cakó Ferenc Érdemes és kiváló grafikusművész, animációs filmrendező. A világon egyedülálló, a pillanat hatása alatt született produkció maradandó élményt jelent látogatóink számára.
Egy befolyásos ember meghal. Apa, férj, barát, üzlettárs, politikus. A hatalmas életmű hatalmas űrt hagy maga után, melynek betöltéséért azonnal megindul a harc, miközben az omladozó magánbirodalom alapjai egyre-másra bukkannak ki a törmelékek alól.
Van 32 lapunk, épp, mint egy pakli magyar kártyában. A kártyák mindegyikén egy-egy szó, félmondat: valami, ami talán az életfordulókat jelöli, vagy csak hangulatot, állatot, égitestet.
A darab egy felvonásban (60 percben) mesél az óvodás és az alsós korosztálynak, de valójában akár 2-100 évig élvezhető.
A mese mottója és egyben az előadás utolsóként elhangzó mondata: "Ne feledjétek, a belső szépség minden külsőségnél ragyogóbb, és többet ér minden kincsnél!"
Az Ördögszekér Táncegyesület 20 éves jubileumi koncertje zenével és tánccal. A több éve tartó nótaestek legszebb dalait fűzték egy csokorba.
Az est közreműködői: a Tükrös együttes, valamint Könczei Bálint, Kalász Máté, Kerékgyártó Gergely, ifj. Szerényi Béla, Sőregi Anna és Hajdú Flórián