Barabás Lőrinc trombitás és zeneszerző a budapesti improvizatív zenei élet egyik meghatározó szereplője és mozgatórugója közel két évtizede. Ezen az estén ismét a több formációból, többek között az Irie Maffiából ismert énekesnővel, Sena Dagaduval egészülnek ki, akivel a kétezres években közösen készített Barabás Lőrinc Eklektric számokat is felelevenítik majd.
Háy János Házasságon innen, házasságon túl című darabja megkapó őszinteséggel, helyenként ellenállhatatlan iróniával tart tükröt elénk. És ha a kép kicsit torz, nem biztos, hogy a tükröt kell okolnunk...
Valami arra ösztönöz, hogy egy állapotot kibontsak, életérzésem egyik összetevőjét: a közösség utáni abszurd és csillapíthatatlan vágyakozást, az ügyefogyott próbálkozásokat a távolság és elszigeteltség leküzdésére. Bármennyit tűnődöm is e tervemen, sosem tudom lezárt egésznek tekinteni. Leginkább valami sötét, áradó vízsodrás képzetét kelti bennem: arcok, mozdulatok, hangok, kiáltások, fény és árny, hangulatok, álmok, semmi sem szilárd és teljesen megfogható. Álom, vágy, esetleg csupán reménykedés vagy félelem, melyben épp az iszonyatost nem mondja ki senki.
Három nő várja, hogy a negyedik meghaljon.
Gróf Illésházy László eladja adósságát vagyis ősi birtokát az iparos, bárói címét pénzért szerzett Malomszeginek, aki lányával, Lilivel, illetve annak vőlegényjelöltjével, Frédivel költözik a házba. Éppen akkor, amikor a gróf távozóban van a kastélyból.
Friedrich Dürrenmatt drámája groteszk humorral idézi meg azt a képtelen világot, amelyben a leszámolás és a személyes bosszú ilyen természetes kényszerűséggel következhet be. „Túl nagy a kísértés, és túl nagy a mi szegénységünk”, vallják álságosan a drámában, miközben szemünk előtt bontakozik ki egy másik, mélységesen humanista töltetű cselekményív is: két ember kudarcba fulladt sorstörténete.
Dalból, versből és táncokból emlékező nép hírében állunk a nagyvilágban. Meggyőződésünk, hogy a jelen korban is kellenek olyan súlyponti események, ahol ezek a zenei csodák át tudnak örökítődni a felnövekvő generáció számára.
"Jászuk azt, hogy erdő vagyunk, Zöld levélből van a hajunk, Testből testbe száll a lélek, Ami holt volt, vígan éled."
Gomba, virág, lepke, béka lesz a játszótársakból, a tárgyak életre kelnek... A festő viharos szelet fúj, s a szél letöri Ágacskát a fáról... Ki vagyok én? Erre keresi a választ egy viharban letört kis faág.
A koncerten elhangzanak Cserháti Zsuzsa, Demjén Ferenc valamint Máté Péter közismert slágerei a rendkívül sokoldalú művésznőtől megszokott könnyed, átütő, tiszta stílusban.
2021. augusztus 20-án nyílt meg az érdeklődők előtt a Budavári Palotában újjászületett Szent István-terem. Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett helyiség a Budavári Palota a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el, kialakításában a kor legjobb magyar művészei és iparosai vettek részt.
Takács-Nagy Gábor hegedűművészként és a nevét viselő világsikerű vonósnégyes alapítójaként lett híres, jelenleg Svájcban kamarazene professzor és sokat vezényel. Karmesteri ars poeticájának lényege, hogy a klasszikus műveket olyan módon szólaltassa meg, ahogyan feltehetőleg a zeneszerző korában tették, e szándék jegyében nemrégiben lemezre vette Beethoven összes szimfóniáját. Hangversenyén két Beethoven-mű előadásával adózik a halhatatlan mester emlékének.
Asztal alá beköltözni, ott házikót építeni, oda vendégeket hívni, finomságot sütni-főzni, asztal alatti barlangban a kincseket megtalálni a kicsik kiváltsága.
A világ úgy tudja, hogy Kaliforniában érnek véget a szerelmi álmok. Mi, magyarok tudjuk, hogy Szegeden is megtörténnek ilyenek. S ez olyan szép! Egyszer La La Land, máskor Lölöland. Vajon melyik a miénk? Az évadban már csak 5 alkalommal!
A modern zenés mesejáték szereplői egy nagy odvas fában, a „Vén De Jó”-ban laknak, mindaddig, amíg Lili, a légy alaposan fel nem forgatja az életüket. Hogy valóban tud-e beszélni a Vén De Jó, az a mese végére kiderül, és persze az is, hogy hol lesz a szereplők új lakóhelye.
A Huszka Jenő nagyszerű slágereivel dús operett-álma a szenvedély és a komikum végletes formái közé vezet - egy meglehetősen szűk, intim térben, a Raktárszínházban. A Lili bárónő ezúttal egyszerre több és kevesebb is egy nagyoperettnél: csupán kilenc színész, egy zenész és egy hihetetlen történet.
Jelenczki István korunkban az a magyar filmkészítő, aki nemcsak a legkiválóbb dokumentaristák közé tartozik, de ő az, aki mélységével és empátiájával nagyjából azt és úgy hitet el velünk a megértendő valóságból, amit akar.