Az amszterdami Rijksmuseum a történelem legátfogóbb Vermeer kiállítását hozta tető alá: 35, a világban szétszórt, ismert munkájából 28-at felsorakoztat.
A tibeti hegyvidék szívében Vincent Munier fotós a hópárducok felkutatására hívja magával Sylvain Tesson írót. Bevezeti őt a becserkészés kényes művészetébe, a nyomolvasásba és a türelembe, amely ahhoz szükséges, hogy megpillantsuk az állatokat. A láthatatlan jelenlétek között a hegycsúcsokat bejárva a két férfi párbeszédet folytat az élőlények között elfoglalt helyünkről és a világ szépségéről.
Franco Zeffirelli filmvilágát idézik Papp Janó jelmezei, amelyek átemelnek ugyan letűnt idők korába, de az ábrázolt emberek és dilemmáik, a megjátszott tétek nagyon is maiak. Mindezt a néző a nápolyi udvar lakójaként nézheti meg.
Mi a közös egy régiségkereskedőben, egy képviselő feleségében és két fodrászban? Legyenek szemtanúi egy gyilkossági nyomozásnak és az est végére mindenre fény derül, amennyiben aktív részvevői lesznek a bűnügy megoldásának.
A történet különlegessége, hogy főhőse valószínűleg autizmus spektrumzavarral él, és mivel a történetet ő meséli el (nem pedig valaki más írja le őt), vele együtt élhetjük át, milyen különbözni az átlagostól, kívülállónak lenni, és milyen egy meglepő és leleplező szemszögből látni a világot.
Egy nő története. Egy nő lányának a története. Egy nő anyjának a története. Egy nő apjának a története. Egy kapcsolat története. Egy másik kapcsolat története. Ha mindkét oldalról elveszünk mindent, akkor marad az X. Háy János az illúziókat veszi el, és amit cserébe ad, az az igazság. Hogy ez tetszik-e, avagy sem: az = X
Az idén indult Tánc-film-klubban Fuchs Lívia tánctörténész vezetésével két művészet, a tánc és a film változó intenzitású és eltérő filmműfajokban (játékfilm, táncfilm, dokumentumfilm stb.) megvalósuló kapcsolatát kíséri végig bevezető előadásokkal és alkalmanként a filmek után beszélgetésekkel. A vetítés után Keveházi Gáborral (Kossuth-díjas táncos, koreográfus, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja) beszélget a klubvezető.
A Kodály Filharmonikusok kamarazenekara Mozart: Esz-dúr Gran Sestetto Concertante című művét adja elő a Pásti utcai zsinagógában. Vezényel: Bényi Tibor, a zenekar állandó karmestere.
A jómódú családból származó Don anyja fullasztó szeretete elől menekül az önállóságba, a forgószél természetű Jill pedig a színésznővé válás rögös útján indul el. Jill és Don találkozása nem várt meglepetést tartogat és a két fiatal között kapcsolat szövődik.
Egy pszichiáter és egy, a világot megérteni akaró kamasz csodálatos története: a pszichiáter az objektív tapasztalatban, a fiú a lovak animális, zsigeri érzéseiben akarja látni a jövőt.
Patrick magányos életet él vidéki házában. Egy nagyobb hóvihar alatt kopogtatnak az ajtaján. Judith áll ott, egy különc nő a falu túloldaláról, Patrick nem ismeri, és reméli, hogy gyorsan elmegy. Nem így lesz, a vihar felerősödik, elzárja a világot, és összezárja a két embert Patrick házában.
Az egyetlen budapesti milonga rendszeresen élőzenével az Art's Harmony Studioban!
Zenél a Tango Harmony Budapest argentin tangó zenekar, vagy vendég muzsikusok, akiket a legjobb hazai, vagy külföldi vendég dj-k váltanak fel.
Népszerű gyermekdalok, népdalok, hagyományőrző elemek, körtáncok, mondókák. Az állandó gitár-ének és ritmusszekció mellett megszólalnak még a furulyacsalád tagjai: a szopranínó, a szoprán- és altfurulya, a tilinkó..
Régóta dédelgetett álmunk, hogy az aprógyermekek örömére időről-időre mesés mozgásfejlesztő térré varázsoljuk a Kuckót. A Kő Boldizsár (meseterek alkotója) által tervezett és megvalósított színes, mesés ösvényen havi két alkalommal barangolhatnak a gyerkőcök szüleik segítségével.
Voltaire 1759-es kalandregénye egyben filozófiai gúnyirat, a szerző éles kritikája a leibnizi optimizmus felhőtlen valóságszemléletéről. Ugyanakkor felnövéstörténet is: egy fiú a szerelmet kergetve verekszi át magát a világon, és eközben elveszíti ártatlan önfeledtségét.
A Budapest 150 programsorozat keretén belül tavasszal és nyáron három különleges ismeretterjesztő előadást láthatnak a KMO-ban, Katona Csaba történész tolmácsolásában.
A zenetörténet legendás lényeiről hallhatunk a zenetörténész legújabb, kilencrészes sorozatában. Manókról, tündérekről, gonosz és jó szándékú bestiákról, az ókortól napjainkig megírt alkotásokban megjelenő fenevadakról, tüneményes jelenségekről. Operák fő- és mellékszereplői, szimfonikus művek ihletői, varázslatos kreatúrák ők, akik – ha úgy hozza a sors – a való világban is megjelennek.