Esterházy Péter formabontó és új formákat teremtő remekműve egy nehéz sorsú lány monológja az 1980-as évekből, klasszikus barokk nyelven elmesélve. Csokonai Lili, a szerző alteregója s egyben a történet címszereplője felidézi boldogtalan gyermek- és ifjúkorát, árvaságát, szerelembe, majd teherbe esését, abortuszát, egy nős férfivel való viszonyát, de a sok szomorúság dacára mégis valami csodálatos életigenlés, élni akarás sugárzik a személyiségéből.
A darab Miklós és Fanni képzeletbeli dialógja lenne, a harmadik ’’szereplő’’ pedig maga a 20. század. Ehhez minden fellelhető forrást elhasználnánk, de kiinduló pontunk kettejük naplója, valamint Radnóti költői életműve lennének.
Egy Nő és egy Férfi. A Férfi gyereket szeretne. A Nő nem. A gyerekvállalással kapcsolatos dilemmák egész sora vetődik fel: érdemes-e, kell-e, egyáltalán jogunk van-e gyereket szülni erre a világra, és ezen túl – egészen különös, költői, újszerű színházi nyelven elmesélve – kibontakozik a Nő és a Férfi bonyolult és felkavaró közös története.
A világszerte nagy népszerűségnek örvendő Postmodern Jukebox formáció népszerű modern zenéket dolgozz fel különböző múltidéző stílusokban, leginkább a múlt század korai éveire jellemző szving-zene stílusában.
2005-ben a hegyvidéki önkormányzat felállított egy hatalmas turul-szobrot a Böszörményi úton, hogy így emlékezzenek a második világháborúban elhunyt kerületi lakosokra. Ekkoriban még nem volt köztudott, hogy a kerületben mi is zajlott a második világháború végén. A körbezárt fővárosban a budai kerület lakosai embervadászatba kezdtek.
Székely Csaba Az igazság gyertyái című műve a bözödújfalusiak megpróbáltatásainak állít emléket. A szerző mély empátiával és sajátos humorral fordul e kifejezetten megrendítő téma felé. Egy olyan közösség életébe nyerünk bepillantást, akik mindig is jól megfértek egymással, kivéve a történelemnek abban a négy évben, amikor a hatalom erőszakkal beleszólt az életükbe.
A Budapest Bár a szívbemarkoló és szívderítő dalok cigányzenei feldolgozásaival vált Magyarország egyik legnépszerűbb zenekarává. Az együttes varázslatos vonzerejét a kitűnő zenészeknek és a magyar rockzene kultikus énekeseinek köszönheti.
A kortárs drámairodalom kiemelkedő szerzője, az orosz származású és Lengyelországban élő Ivan Viripajev 2017-ben írta meg egyik legnagyobb hatású, kultikus darabját, az Iráni konferenciá-t, amelyet azóta már számos nyelvre lefordítottak és több jelentős színházban is bemutattak.
Legyen tagja egy exkluzív közösségnek, vegyen részt a Belváros egyedi, semmivel sem összehasonlítható független színházának évadnyitóján, ahol találkozhat az alkotókkal, művészekkel, s egyben egy nemes célt támogathat belépőjegyének megvásárlásával! Támogassák a FÉM Színházat egy jegyvásárlással! Köszönjük.
„Néhány kör séta, emlékek és egy óra az életedből. Most azt kérdezed, hogy egy óra az életemből? Az enyémből? Igen! A tiédből is. Meg azokéból, akik itt ülnek veled egy körben. Ez a farm. A kút. Mersz a mélyére nézni? Egy órát kérek, és ha adod, megpróbálok többet visszaadni. Telik…”
Személyes megközelítéssel, mégis mindnyájunk számára átérezhető rajongással szólaltatja meg Kozma Orsi azoknak a magyar popdíváknak a számait, akik felnőtté válásában, ízlésvilágának kialakulásában meghatározó szerepet játszottak.
A történelmi téma kortárs rezonanciája ma sem vesztett aktualitásából. Nemzeti trauma, örökké fájó sebek, kompország. A tragikus történetet Pintér a tőle megszokott elementáris humorral, elevenséggel és empátiával írta meg.
A spanyol Andrea Motis lenyűgöző tehetség, aki otthon van a jazz, a klasszikus zene, a funk és az elektronika világában, énekel, trombitál, szaxofonozik, zenét szerez, sőt film is készült róla - és még nincs harmincéves!
Színdarab részletek tükrében, a vállalkozó kedvű nézők közreműködésével mutatjuk be a családállítás rendszerét. Mindezt pszichológiai elemzéssel, különleges előadásban.
Ezúttal a sok kötetet számláló Lengemesék sorozatból az egyik legérdekesebbet állítottuk színpadra, mely cselekvő szereplővé teszi fiatal közönségünket. Ők szövik majd ugyanis a mese fonalát..