Akár az Arany-balladákban, Shakespeare-nél is felmutatódik a bűnös tett, amely mögött ott lapul öntetszelgő kérkedésünk, emberi kicsinyességünk és befolyásolhatóságunk mint mozgatórugó. Az igazi dráma azonban a bűnhődés lelki folyamatában rejlik, s erről Shakespeare-nél kevesen tudnak többet.
Móricz, a híres regényíró rajongva imádja, ugyanakkor kíméletlen kritikai figyelemmel szemléli a Nőket. Belebolondul a korszak híres színésznőjébe, nem tud és nem is akar a választani hű felesége és új szerelme között. Ez a „háromszög” mindannyiuk életét fölőrli.
A kék róka szimbólum, mely meg is jelenik a darabban a főszereplő nő, Cecile alakjában. Annak a varázslatnak, fantáziának, valóságon túli világnak a szimbóluma, mely az élet hétköznapiságával, érdektelenségével szemben arat diadalt.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves prózai színművész osztálya bemutatja
Erdélyi Mihály Vedd le a kalapod a honvéd előtt című darabját.
Rendezte: Bezerédi Zoltán
Osztályvezető tanárok: Hegedűs D. Géza és ifj. Vidnyánszky Attila
A Színház- és Filmművészeti Egyetem bemutatja: Mithridatész halott?
Jean Racine, Mithridates c. drámája és Molnár Imre fordítása nyomán a szövegkönyvet írta:
Ferenczy-Nagy Boglárka
Az előadás 12, egymástól független jelenetében feltárul előttünk a fasizmus anatómiája: jelenetről jelenetre egyre világosabban látjuk a hitleri diktatúra módszertanát, szörnyű következményeit- egyelőre saját népe számára. A jelenetek 1933 és 37 között játszódnak. A hatalomra jutástól az Anschlussig, az első külföldi lerohanásig.
A féktelen tivornyák világába érkezik meg Esztergom érseke, Bakócz Tamás, hogy a haldokló II. Gyula pápa utódja lehessen. Minden követ megmozgat, veszteget, ígér annak érdekében, hogy elnyerje a pápai tiarát..
Egy nő és négy férfi története az I. Világháború idején játszódik Bécsben illetve egy Bécs környéki szanatóriumban.
Téma: boldogságkeresés, férfi-nő kapcsolat, a szerelem reménytelensége, szüntelen vágy az eltűnt illetve soha el nem ért teljesség után.
„Van már kenyerem, borom is van, Van gyermekem és feleségem. Szivem minek is szomorítsam?”
Fesztbaum Béla Boldog szomorú dal című előadása többek között Kosztolányi Dezső író, költő verseiből, novelláiból, újságcikkeiből és útleírásaiból készült.
Théba népe új királyt kapott. Rögtön kettőt. Uralkodhattak volna békében, felváltva. Természetesen nem tették. Háborúztak inkább. Békét is köthettek volna, de inkább meghaltak.
„A Feketeszárú cseresznye magja egy egészen jelentéktelen epizód. Egyetlen pezsgős éjszaka hangulata, amely sehogy sem akar elfakulni bennem.." - Hunyady Sándor, író
Pálos Hanna és Vizi Dávid zsigeri összjátéka egyetlen hömpölygő párbeszédben meséli el a gyerekvállalás dilemmáiba belebonyolódó Nő és Férfi szélsőséges és felkavaró történetét.
Moliére A fösvényben egy olyan apáról - Harpagonról - rajzol kíméletlen karikatúrát, aki a pénz imádatában nem ismer se embert, se Istent, józan eszét is elvesztve mindent ennek rendel alá.