Schubertet legtöbben dalok, zongoraművek, kamarakompozíciók és szimfóniák szerzőjének tartják. Kevesebben tudják, hogy a rövid életű komponista, aki oly sok remekművet alkotott, ám oly kevés sikert aratott, az opera területén is próbálkozott.
Fenyő László, keresett csellóművész és a Karlsruhei Zeneakadémia professzora visszatérő vendége az idei Négyszer négyes plusz egy sorozatnak: míg februárban a Hungarian Quartet gordonkásaként hallhatjuk, addig márciusban a Borodin Quartet vendégeként lép fel Franz Schubert örökzöld C-dúr vonósötösében.
A 18. század végéig természetes volt, hogy ha egy zeneszerző liturgikus művet ír, alkalmazkodnia kell az egyházi szertartás kereteihez. Beethoven ebben is lázadó volt: Ünnepi miséje az egyik első olyan egyházzenei alkotás, amely minden vonatkozásban - terjedelmében, hangzásdimenzióiban, gesztusrendszerében, indulataiban - kitör a templom falai közül.
Bach 3. brandenburgi versenyében ugyan csak vonósok szerepelnek, de nem a megszokott négy- vagy ötszólamú felosztásban: a hegedűk, brácsák és csellók hármas csoportokba rendezve konfrontálódnak egymással, versengésüket egy nagybőgőből és csembalóból álló continuoszekció kíséri. Mozart utolsó hegedűversenyét – amely ma a legtöbb zenekari próbajátékon kötelező mű – mindössze 19 évesen írta.
Vannak a klasszikus zene történetében különlegesen nagy előadóapparátusú, tágas hangzó teret igénylő művek, melyek a Müpa megnyitása előtt soha nem szólalhattak meg méltó körülmények között Magyarországon. Ilyen Mahler II. és VIII. szimfóniája, Richard Strauss Alpesi szimfóniája, Schönberg Gurreliedere - és ilyen Berlioz Te Deuma, valamint Requieme.
Yekwon Sunwoo a világ egyik legrangosabb zongoraversenyének győzteseként robbant be a zenei életbe: 2017-ben megnyerte a Van Cliburn Nemzetközi Zongoraversenyt. Az akkor huszonnyolc esztendős dél-koreai művész negyvenhárom ország mintegy háromszáz versenyzője közül bizonyult legjobbnak, vagyis kellett lennie valaminek, ami kiemeli őt még a legnagyszerűbbek közül is.
Jean-Philippe Rameau negyedik operája, a Castor és Pollux a zeneszerző egyik legsikeresebb alkotása ebben a műfajban. A tragédie en musique hagyományait folytató ötfelvonásos mű témáját a görög mitológia: Jupiter két ikerfiának története szolgáltatja.
Megszokhattuk, hogy a Felfedezések sorozat koncertjein fiatal hazai és külföldi tehetségekkel találkozhatunk - és ezeken az esteken ismeretlen vagy ritkán felbukkanó zenei értékek is elénk kerülnek.
A hatvan esztendős Spányi Miklós a magyar historikus régizenejáték legjelentősebb képviselőinek egyike: csembaló- és orgonaművész, zenetudós, tanár, zenekarvezető, C. P. E. Bach műveinek specialistája.
A bel canto fontos jellegzetessége, hogy hangszerként kezeli az énekhangot, az énekestől olyan teljesítményt várva el, mint egy hegedű vagy fuvola virtuózától. Ezen az estén három világhírű énekes: egy szoprán, egy tenor és egy bariton mutatja meg különleges tudását. Az orosz Lidia Fridman 1996-ban született az oroszországi Szamarában.
Ősbemutató: új dalok, versek, különleges zenei hangzás és látványvilág, autentikus táncok, főszerepben Szarka Tamás és zenekara, valamint a Parno Graszt és Tóth Gabi!
Vendég: Reviczky Gábor
Az egy-egy darab erejéig megidézett Haydn testvéreket a korszakhatár legnagyobb alakja, Schubert követi, majd a koncertet az orosz balettzene koronázatlan királya, Csajkovszkij zárja.
Szokták mondani, hogy a zene nem ismer határokat. Hogy a zene univerzális nyelv. Várjon Dénes a bizonyíték rá, hogy ez mind igaz. A legnevesebb külföldi kamarazene fesztiválokon megforduló Kossuth-díjas zongoraművész megszámlálhatatlanul sok ország kiváló zenészeivel kamarázott már.
A hegedű, brácsa és cselló kategóriában kiírt versenyt hatalmas érdeklődés kísérte eddig is: 45 országból kerek 200 muzsikus jelentkezett rá – ez még egy több évtizedes múltra tekintő versenynél is kiugróan magas szám lenne. A videós előválogatót követően 48 fiatal szólista kapott meghívást a versenyre, ők fogják először szólóban, majd zongorával, végül a legjobbak a döntőben egy-egy versenyműben is megmutatni tudásukat, a Kodály Filharmonikusok szólistáiként.
A Magyar Örökség és Hungarikum díjas 100 Tagú Cigányzenekar a világon egyedülálló együttes. Tagjai főleg cigány származású muzsikusok, a komolyzene mellett tradicionális magyar cigány muzsikát is játszanak.
Két gazdag kulturális múltú európai főváros között épül híd a koncerten: Amszterdam nagyhírű zenekara játszik, a karmester és a szólista Budapest büszkesége. Fischer Iván a nagy B-betűsök ligájából Beethoven és Bartók műveit vezényli. Az előbbitől az V. szimfónia mindenki örök kedvence, az utóbbi fiatalkori Hegedűversenye pedig - melyet Kelemen Barnabástól hallunk - egy fájdalmas emlékű, viszonzatlan szerelem dokumentuma.
Hogyan kell szakszerűen kifütyülni egy előadást? Honnan tudom, hogy melyik zenészt kell megdobálnom paradicsommal? Vagy inkább: honnan tudom, hogy jó koncertre jöttem? Hogyan illik ráadást kérni? Az előadáson kiderül, hogy a különböző korok közönségei milyen válaszokat adtak ezekre a kérdésekre.
A Danubia Zenekar és Hámori Máté új projektje 2021. szeptember 23-án debütált a Zeneakadémián. A projekt célja az ország legelmaradottabb régióiban élő, zenét tanuló gyerekek integrációjának elősegítése.