A londoni premier évében, 1983-ban elnyerte a legjobb új musicalnek járó Laurence Olivier-díjat. Ezzel vette kezdetét a darab 24 évig tartó töretlen sikere: a Vértestvérek a West End történetének harmadik leghosszabb ideig futó musicalje. A neves brit szerző, Willy Russell zenés művét a József Attila Színház Nagyszínpadán láthatja a közönség, Lengyel Ferenc rendezésében.
A romantikus történet rengeteg humorral van átszőve, markáns karakterei szinte minden műfaj művelőit megihlették már. Az élő zenekarral játszott musicalben éppúgy megtalálhatóak az intim lírai jelenetek, mint a látványos tömeg- és táncképek, és természetesen nem maradhatnak el a kaszkadőr elemeket tartalmazó akciójelenetek sem.
Mindezek, valamint a szerzőpáros, a rendező és a szereplőgárda eddigi munkái biztosítékok a közönség számára egy színvonalas, nyáresti színházi élményre.
Molnár Ferenc nemzetközileg is elismert ifjúsági regénye számos színpadi és filmes adaptációt ihletett, Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb irodalmi mű. A zenés verzió ötlete a 2005-ös A Nagy Könyv című műsor után született: Geszti Péter, Dés László és Grecsó Krisztián munkája, a szöveghez felhasználták Török Sándor átdolgozásának néhány elemét is.
A kétórás musical show a ma rendelkezésünkre álló legkorszerűbb show technikai elemek alkalmazásával teremti meg azt az egyedi látványvilágot, amely ismét lenyűgöz és elkápráztat, egyben izgalmas zenei és vizuális hátteret ad Tesla életének és a tizenkilencedik század hangulatiságának, bemutatva Smiljantól, Prágán, Budapesten, Párizson, New Yorkon és a Chicagói Világkiállításon át egészen a Niagara vízeséséig az akkori roppant színes és pezsdülő nagyvilágot.
Az Anyatigrisek című előadás tabuk nélkül, rengeteg humorral mutatja meg, hogy valójában mit is jelent szülőnek lenni. Nem számít, hogy fekete öves anyuka, vagy fiatal kismama vagy, a másfél órás zenés komédia garantáltan jobb kedvre derít majd.
A reménytelen kísérletű önkibogozások csoportosan elkövetett marhasággal fajulnak, így mindez receptre felírható vígjátékot eredményez – a nézők számára.
Ki ne ismerné Dargay Attila Szaffi című rajzfilmjét? Ez a darab azoknak szól, akik egy új magyar musicalben újra átélnék Szaffi és Jónás történetét. A családi musical szerzői ráéreztek a mesében rejlő fantasztikus lehetőségre, dalszövegeket írtak hozzá, zenét szereztek, és feledhetetlen színházi élményt hoztak létre, melyet a Roxínház az országban elsőként tűzi színpadára.
A száz évvel ezelőtt játszódó történet egy ukrajnai, zsidók és oroszok lakta faluban játszódik.
Tevje, a tejesember és felesége, Golde egy olyan világ őrzői, melyet a közösség és vallás előírásai határoznak meg. Lányaik azonban már saját kezükbe akarják venni az életüket, szerelemből akarnak férjhez menni.
„Szép nyári nap / Foltos farmerek az út mentén / Szép nyári nap / Sokan vándorolnak úgy, mint én…”
– hangzik fel a Neoton Vándorének című, sokaknak ismerős slágere a Veres 1 Színház előadásában.
Ez, az immár klasszikussá vált zenés játék ugyancsak az ifjúság identitásának kérdésével foglalkozik. A műfaji meghatározás pontos, hiszen mesés elemek, csodák, időutazások, szellemek és az ő kedves játékaik kísérik azt a történetet, melyben mában élő hőseink ármányok, féltékenységek, kicsinyességek, gyanúsítgatások, bűnözők, rendőrök, házmesterek szorításában próbálnak egymásra, azaz boldogságra találni.
Paul Féval számos filmfeldolgozást megélt műve alapján készült kalandos, romantikus műben Lagardére lovag és a Nevers vágás története hosszú idő után végre a musicalszínpadot is meghódítja.
Nyolc ember mulatságos és megható találkozása az online térben a pandémia idején. Sorsuk megváltozásához elég egy téves hívás, egy lelkisegélyszolgálat felkeresése vagy akár egy ételrendelés.
Retró cuccok, fellibbenő kurta szoknyácskák, bömbölő zene, bevaduló rock and roll, szerelmesen sóvárgó, vagy éppen harciasan dühöngő tekintetek - ez a Made in Hungária!
Valószínűleg nem kell Önöknek jobban bemutatni ezt az örök klasszikust!
Molnár Ferenc világhírű regénye alapmű az emberi társadalom természetéről, a hősiesség, az árulás, az esendőség és a hazaszeretet fogalmáról. Nemecsek, Boka, Áts Feri és a többiek örök példák, örök kortársaink.
Az egyik legismertebb magyar szent legendája színesen elevenedik meg Szikora Róbert, Lezsák Sándor és Zsuffa Tünde musicalében. Cseke Péter rendezésében, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház látványos előadása kiváló művészek szavain, énekén, színpadi produkcióján keresztül mutatja be a történelmi pillanatot, „a szerelem szentjének” sorsát és korát, amely ma is szívhez szóló tanulságokkal szolgál.