Koncert, zene

TERMÉSZET Grofé: Grand Canyon Előad és vezényel: Hollerung Gábor

2020 Beethoven éve: december 16-án ünnepeljük születésének 250. évfordulóját. Leghatalmasabb művének előadását 2020. márciusában meghiúsította a koronavírus-járvány, ezt pótoljuk néhány héttel az évforduló után.

A Ferencsik bérlet összeállítói gondos munkát végeztek: a hangverseny-látogatók a zeneirodalom legnagyobb remekei – Schubert utolsó, „nagy” C-dúr szimfóniája, Schumann II. szimfóniája, Csajkovszkij b-moll zongoraversenye, Haydn Katona-szimfóniája és Mozart c-moll miséje – mellett ritkábban hallható művekkel is megismerkedhetnek, amelyek azonban joggal tarthatnak igényt a hallgatóság érdeklődésére.

Műsor: Beethoven: 1. (C-dúr) zongoraverseny, op.15 Elgar: Enigma-variációk, op.36

Budapesti Vonósok - Schubert Közelében I. házigazda: Bősze Ádám - zenetörténész

A koncerteken Székely Edit fuvolaművész, zenepedagógus beszélget a családokkal.

Mesteri szakértelem és művészi ihlet kettőssége jellemzi majd e koncert programját csakúgy, mint a fellépők együttműködését a pódiumon. Hiszen mindjárt a hangverseny első száma, Richard Wagner operájának nyitánya éppen ezt a két testvérerényt, valamint a művészi teljesítményhez olyannyira nélkülözhetetlen közösségi figyelmet és megerősítést állítja a középpontba.

Két kompozíció a XIX. század legelejéről; két nagyszabású egyházzenei alkotás; két öregkori mű; a misekomponálás praxisát évtizedeken át előszeretettel gyakorló két fivér, Joseph és Michael Haydn reprezentatív szerzeményei: ily sokféleképpen írható körül a koncert programja, amelynek megszólaltatására a Concerto Budapest Vashegyi Györggyel és az ő nemzetközi hírű Purcell Kórusával szövetkezik majd.

Ezen az előadáson a szólista Fassang László lesz, aki a Budapesti Vonósok társaságában Bach közkedvelt csembalóversenyét is megszólaltatja – természetesen orgonán.

Kifogyhatatlan kreativitás – írta Wolfgang Seifen koncertjéről egy lenyűgözött kritikus, és ha megnézzük a német orgonaművész műsorát, talán kicsit féltjük is: lehetséges-e ennyi rögtönzést vállalni egy estére, ráadásul ennyiféle stílusban? A hatvannégy éves muzsikusért azonban nem kell aggódnunk, ő ebben van otthon, számára az improvizáció az éltető közeg.

„A GÖRÖG BEETHOVEN”

Az énekvirtuóz Andreas Schaerer és parádés együttese, a Hildegard lernt fliegen a The Waves Are Rising, Dear! címet viselő, új albumának turnéja során érinti az Opus Jazz Clubot, ahol mindig szívesen látott vendég megannyi emlékezetes koncertje után. A hatalmas energiával bíró, híres sextet bebizonyítja, hogy a komolyság és a humor nem zárja ki egymást a zenében.

Ismét vendégünk lesz a chilei svéd mezzoszoprán, Luciana Mancini, aki a tavalyi nagy sikerű Orfeo-produkcióban a Bachtrack szerint az opera egyik kulcsfigurájává varázsolta karakterét, a Herbert von Karajannal is együtt alkotó, több mint százharminc ősbemutatót jegyző svájci karmester, Michel Tabachnik pedig kerek két év után áll újra a Fesztiválzenekar elé.

Műsoron: Magyar zeneszerzők népszerű kamaraművei és külföldi zeneszerzők magyar vonatkozású darabjai.

A zenés utazáson a Concerto Budapest ütőhangszeres művésze, Iván Gábor kalauzolja végig a kicsiket, a jó hangulatért és a könnyebb megértésért pedig Méhes Csaba pantomimművész felel.

Az Olasz Kultúrintézetben meghirdetett 2019/2020-as hangversenysorozatunk műsorát mintegy áthatja a fény és árnyék kettőssége, de ugyanúgy az ünnep megannyi tónusa is, a művek eszmei kötődéseit, karaktereit, hangnemi folyamatait tekintve.

L. Bernstein: Candide-nyitány (1956) A. Copland: Appalachian Spring / kamarazenekari szvit (1945) F. Mendelssohn-Bartholdy: V. (D-dúr) “Reformáció” szimfónia, op. 107

A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletében Halász Pétert, a hegedűs fenoménként világhírnevet szerzett Maxim Vengerovot, valamint a dán Michael Schønwandtot láthatjuk a pulpituson.

A Próbatermi vendégség sorozatban – amely évek óta hagyomány a Nemzeti Filharmonikusoknál – a zenekar próbatermébe invitáljuk a közönséget. Ezek a koncertek a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar művészei számára is különlegesek, hiszen kamaraegyüttesekben és az általuk kiválasztott művek előadóiként közvetlenebb kapcsolatot teremthetnek a közönséggel.

Farsang és báli hangulat. Mi kell még egy remek koncerthez? Koncertünkön felcsendülnek Csajkovszkij, Dvořák, Grieg, Saint-Saëns és ifj. J. Strauss művei.

Egy bő évszázaddal azután, hogy Liszt Ferenc a feje tetejére állított mindent, amit a zongorajátékról gondolt a kor közönsége, a budapesti éjszakában Cziffra György pokolian nehéz parafrázisokkal kápráztatta el az éjszakai bárok és eszpresszók vendégeit. „Estéimet néha nonstop hangversennyé változtattam”– emlékezett vissza önéletrajzában.

Donizetti: Don Pasquale - nyitány Mendelssohn: Hegedűverseny Puccini: Le Villi Lendvay József - hegedű Budapesti Akadémiai Kórustársaság Vezényel: Hollerung Gábor

Ez nem gyöngyszem, ez maga a Koh-i-Noor gyémánt” – mondta Dohnányi Ernő a nyolcéves Cziffra Györgyről. Járjunk nyitott füllel, mert sohasem tudhatjuk, hogy hol akadunk rá az újabb gyémántra. A Cziffra Fesztivál és a Hegyvidéki Kulturális Szalon közös koncertje

Műsor: L. van Beethoven: Fidelio – nyitány, op. 72 A. Dvořák: h-moll gordonkaverseny, op. 104 L. van Beethoven: VIII. (F-dúr) szimfónia, op. 93

A Ferencsik bérlet összeállítói gondos munkát végeztek: a hangverseny-látogatók a zeneirodalom legnagyobb remekei – Schubert utolsó, „nagy” C-dúr szimfóniája, Schumann II. szimfóniája, Csajkovszkij b-moll zongoraversenye, Haydn Katona-szimfóniája és Mozart c-moll miséje – mellett ritkábban hallható művekkel is megismerkedhetnek, amelyek azonban joggal tarthatnak igényt a hallgatóság érdeklődésére.

Takács-Nagy Gábor Mozartot vezényel, a Menuhin család tagjai Budapesten vendégeskednek, valamint bűntudattól gyötört Byron-hőst idéz majd meg játékával a Concerto Budapest együttese: ehhez a koncerthez igazán sokféleképpen lehet kedvet csinálni.

Richard Wagner kora egyik legmegosztóbb személyisége volt, aki két táborba rendezte a zeneszerzőket. A koncerten az őt zenei példaképnek tekintő Gustav Mahler és az egyenesen fanatikus Wagner-párti Hugo Wolf művei kerülnek a német operaszerző előjátékai mellé. Schubert után minden bizonnyal Wolf a romantikus dal legnagyobb mestere.