A Back to Black egy eleddig páratlan betekintést nyújt abba, hogyan vált Amy Winehouse egy csapásra híressé, és hogyan jelentette meg úttörő albumát, a Back to Blacket. A film Amy szemszögéből láttatja kendőzetlenül a nőt a jelenség mögött, és a kapcsolatot, ami minden idők egyik leglegendásabb lemezét inspirálta.
Hányféleképpen bukhat el a szép új világ? A disznók vezetésével az állatok fellázadnak egy angliai gazdaságban, az őket igában tartó embereket elkergetik, és létrehozzák saját államukat.
Ha létezett igazi blockbuster az 1970-es években, akkor a János Vitéz feltétlenül az volt. A mindössze harminckét éves Jankovics Marcell első ízben nyúlt a magyar művelődéstörténet egyik fontos témájához, a végeredmény pedig önmagáért beszél: az 1973-as bemutatót követő egy évben több mint másfél millió néző váltott rá jegyet a moziban.
Figyelmeztetés: ez a film nem a belga királyi családról szól. A belgák kitalált királya (III. Nicolas) a történet szerint éppen Isztambulban tesz látogatást, amikor értesül Belgium széteséséről. Hazatérését azonban súlyosan akadályozza egy napvihar, amely lehetetlenné teszi a kommunikációt és a repülők navigációját.
Hogyan mesélhető el gyerekeknek egy erős történelmi referenciákkal bíró történet, amelyben egy fiatal fiú háromszor is elver egy idős férfit? A kérdés magát Dargay Attilát is foglalkoztatta, a válasza pedig minden idők egyik legnépszerűbb magyar rajzfilmje lett.
Ma már aligha kell magyarázkodni, ha valaki felnőtteknek készít animációs filmet, ám az 1979-es Habfürdő idején - néhány évvel a Lúdas Matyi és a János Vitéz kirobbanó sikere után - korántsem volt egyértelmű, hogy rajzfilm foglalkozhat a jelen társadalmi gondjaival is.
Elég csak kimondani, hogy Fehérlófia, és máris fejben soroljuk tovább az ismerős karaktereket: Fanyűvő, Kőmorzsoló, Vasgyúró, na és persze az elragadó nevű Hétszűnyű Kapanyányimonyók. De kik ezek a titokzatos alakok, akiknek nevét egy kicsit mindig a bennünk élő gyermek is mondja?
Gustav Klimt Csókja a világ egyik legismertebb és legtöbbet reprodukált festménye. Talán ez a legnépszerűbb poszter a diákkollégiumok falán Pekingtől Bostonig.
A Szub/Verzió olyan dokumentumfilmeket mutat be, amelyek az emberek döntéseit vizsgálják, amikor arra törekszenek, hogy megváltoztassák a világot maguk körül.
Kojot négy lelke címmel érkezik a Nyócker! rendezőjének új filmje. Az egész estés animációs film az indián teremtéstörténetet meséli újra a mitikus Kojot figurájával a középpontban. Az univerzum teremtésének mítoszán keresztül a film arról az égető kérdésről beszél, hogy miként élhetünk harmóniában a környezetünkkel, amíg nem késő, hogy ne pusztítsuk el magunkat a Földön.
„Irigylem a japánokat” – írta Van Gogh a testvérének, Theónak. A film alapjául szolgáló kiállításon – VAN GOGH & JAPÁN az amszterdami Van Gogh Múzeumban – láthatjuk, hogy miért.
Annabelle riporterként dolgozik és épp egy külföldi kiküldetésre készül, ahová kutyáját, Didiert, nem lenne tanácsos magával vinnie, ezért jó barátja, Costa gondjaira bízza. A férfi nem túlzottan lelkesedik az ötletért, hogy egy kutyát kell gondoznia, van neki elég gondja. Ám a dolgok váratlan fordulatot vesznek, mikor egy este varázslatos holdsugár éri a kutyát…
A film Isabel Wilkerson Pulitzer-díjas újságíró tragédiáját és diadalát mutatja be. Wilkersont (az Oscar-jelölt Aunjanue Ellis-Taylor) órási személyes veszteség éri, miközben kontinenseket átszelve és kultúrákat megismerve tárja fel a történelem rejtélyeit, a romantika csodáit és a mindannyiunk jövőjéért folytatott harcot. Eközben korunk egyik meghatározó könyvét írja.
A történetekre legjellemzőbb, vissza-visszatérő motívum az empátia, az odafigyelés, a folyamatos törekvés a mások kívánságainak, vágyainak teljesítésére. Feltűnnek új szereplők: a Rézbogár, Borz Ottó, Mókus Regő, valamint az Ezerlábú.
A film J. Robert Oppenheimer fizikusról szól, aki kollégáival - köztük a magyar származású Teller Edével és Szilárd Leóval - a Manhattan Terv vezetőjeként az első atomfegyver létrehozásáért felelős. A találmány a II. világháborúban megváltoztatta a történelem menetét, és a bombának köszönhető valószínűleg az is, hogy a 20. század második felében a két nagy szuperhatalom szembenállása, a hidegháború nem fajult valódi fegyveres konfliktussá.
Mathieu és Alice több mint egy évtizede szerelmesek voltak egymásba, majd szétváltak útjaik. Sok idő telt el azóta, és a két összetört szív lassan begyógyult...
Havi 1 alkalommal jelentkezünk filmvetítéssel, meghívott vendéggel, akivel Petró Karesz körüljárja az aktuális film témáját, érdekességeit, amelynek folyamában a közönség részvételére is feltétlen számítunk!