„Néhány kör séta, emlékek és egy óra az életedből. Most azt kérdezed, hogy egy óra az életemből? Az enyémből? Igen! A tiédből is. Meg azokéból, akik itt ülnek veled egy körben. Ez a farm. A kút. Mersz a mélyére nézni? Egy órát kérek, és ha adod, megpróbálok többet visszaadni. Telik…”
„A tragikomédiává korszerűsített eposz- és románcparódiában egy olyan társadalmi mechanizmus torzképe tárul elénk, mely annyiban modernebb még a hamleti államgépnél is, hogy nem »valami« rothad benne titokban, hanem – nyílt titok – »rohadt« az egész.” Géher István
" .. reggel izzadva ébredünk és felsikoltunk hogy nincs ott a foga íve a nyakunkon
csak egy hajszál a torkunkon
és amikor már azt érezzük nincs tovább nem lehet tovább .. "
.. valahogy mindnyájan hiánnyal születünk, a „szerencséseknél” az élet kitölti, betapasztja ezt a „hiányt”, de szép számmal akadnak olyanok is, akiknél semmi nem képes betölteni ezt az ürességet ..
Liliom, a „szerethető csirkefogó”. Liliom, a „külvárosi hintáslegény”. Liliom, a „kallódó életművész”. A „proletár”. Az „áldozat”. Az „asszonyverő”… Molnár Ferenc talán legjobb színdarabja számtalan értelmezésben került már bemutatásra.
A finom erotikával fűszerezett keserédes történet a századforduló Kolozsvárjának egyik jelentős intézményébe, a Gerendás házként elhíresült bordélyba kalauzolja a nézőt.
Szeretnél gazdag lenni? Otthagyni a dögunalmas állásod? Elköltözni mondjuk Barcelonába? Ahol végre egész álló nap napozhatsz a tengerparton, miközben egy jéghideg cuba libret szürcsölgetsz? Nos, Császár András pontosan ezt tervezi tenni azok után, hogy véletlenül talál kétmillió eurót a hármas metrón.
A két világháború közötti hitleri Németországban született történetben egy tanárt és a gondjaira bízott kamasz diákcsoportot követünk a civilizációtól egyre távolabb, az erdő mélyére, egy katonai felkészítést szolgáló, szörnyű tragédiába torkolló táborozásra. Ödön von Horváth részvéttel megírt, mégis kendőzetlen társadalmi diagnózisának tárgya az egzisztenciális bizonytalansággal áthatott megalkuvások kora, és benne a kisember egyéni felelőssége.
Hogyan kérhetjük számon a Blaha aluljáróban pókember önzetlenségét, vagy egy szamuráj erkölcsi kódexét? Pest vármegyén Völgyzugoly szokásait? Ismerős a helyzet abszurditása? Nem véletlen. A világirodalom egyik legizgalmasabb magányos hőse ihlet minket, egy szélmalmokkal, és a valódi bűnnel szembeszálló szent fantaszta, az igazság groteszk bajnoka. Hogyan reagál a társadalmunk egy alig hetven kilós önjelölt huszárezredre? What would Kinizsi do?
Vagyis: Kelet-Európa vs. Nyugat-Európa, egy multikulti családba préselve, akik a szeretet ünnepén épp a szeretetért harcolnak, ami váratlan helyekről, ne adj’ Isten migránsokon keresztül is megérkezhet…
Feltámasztjuk azt a rendezvényt, ahol a mindenkori L1 Egyesület tagjai közül az adott alkalommal egy-egy tag/művész koncepciója alapján, a művészeink egy este keretében jelennek meg a színpadon. A koncepció mindig más, hiszen az est rendezője is más.
A táncjáték olyan rajzfilmes mesehősöket találkoztat össze a színház deszkáin, akik a Sopron Balett vállalkozása nélkül soha nem találkoztak volna. Vajon összetudnak-e barátkozni, hogyan jönnek ki egymással, milyen közös kalandok várnak rájuk? Az etűdökből összeálló, mégis egységes történet során ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a gyerekek, miközben a tánc és a zene nyelvén elkísérik útjukra kedvenceiket. A szülők meg jól teszik, ha elkísérik gyermekeiket erre az előadásra, mert olyan közös élményre és tudásra tehetnek szert általa, amely nemcsak a nosztalgia szárnyán repíti vissza őket akár saját gyerekkorukba, hanem segít nekik jobban megérteni saját gyermeküket is.
A kortárs drámairodalom kiemelkedő szerzője, az orosz származású és Lengyelországban élő Ivan Viripajev 2017-ben írta meg egyik legnagyobb hatású, kultikus darabját, az Iráni konferenciá-t, amelyet azóta már számos nyelvre lefordítottak és több jelentős színházban is bemutattak.
A Forte Társulat és a Dador Projekt Zenekar Concordia című előadása a barokk zenetörténet olyan klasszikus szerzőinek műveire készülő koreográfia mint Francesco Cavalli, Tarquinio Merula, Claudio Monteverdi és Giovanni Battista Fontana. Az élő zenekarral és egy énekesnővel kísért táncjátékban 12 zeneműre, groteszk és lírai kettősök bomlanak ki Jean Anouilh Euridike című drámájának szenvedélyes dialógusaival ötvözve a tánc, az élő zene és a prózai szöveg szerves egységében.