A clevelandi operaházba világhírű olasz tenor érkezik Otello szerepére. Az igazgató és titkára lélekben már az esti bankettre készülnek, ahol kiválóan lehet pezsgőzni és flörtölni, amikor beüt a krach. A nagy Tito Merelli helyére be kell ugrani, és a lámpalázas Max az egyetlen elérhető tenorista..
„Van már kenyerem, borom is van, Van gyermekem és feleségem. Szivem minek is szomorítsam?”
Fesztbaum Béla Boldog szomorú dal című előadása többek között Kosztolányi Dezső író, költő verseiből, novelláiból, újságcikkeiből és útleírásaiból készült.
A férj, az országos hírű Színész barátjának, a Kritikusnak arról panaszkodik, hogy félti a házasságát; fél év nász után talán már meg is unta őt a felesége, a Színésznő – sőt, lehet, hogy az asszony már ki is szeretett belőle. A Színész erre egy kissé bizarr, de hibátlannak tűnő ötletet talál ki..
A Duna Táncműhely Képíró c. előadását Zoltánfy István fiatalon elhunyt szegedi festőművész képei ihlették, a produkció ugyanakkor tágabb kontextusban kíván foglalkozni képzőművészet és tánc kapcsolatával, a festészetnek a mozdulatra gyakorolt inspiratív hatásával.
Rudolf Franz Ferdinand Höß az auschwitzi haláltábor parancsnoka. Hogy válhat náci tömeggyilkos egy ötgyermekes családapából? Sérti-e az áldozatok emlékét, hogy egy ilyen ember életútját mutassuk be másfél-két órán át?
Megpróbáljuk megérteni a megérthetetlent, – hogyan jöttek létre azok a bűnösök, akik irányításával megtörténhetett a történelem legmegbotránkoztatóbb tragédiája: a holokauszt – hogy ne felejtsünk, hogy a történelem ne ismételje önmagát, hogy mindig feltegyük a kérdést: az az út, amin mi járunk, helyes-e?
„Nem törtem a fejemet azon, hogy helytelen-e a dolog. Szükségesnek látszott” – Rudolf Höss
A szövegkönyvet írta: Nagy Márk és Karácsony Gergely
Freud 1939-ben, élete vége felé Angliában él, halálos betegséggel küzd, és egyetlen vágya, hogy az életművét méltó módon hagyja az utókorra. Egy éjszaka azonban beállít hozzá egy fiatal nő, aki mindent felforgat: rá akarja venni Freudot, hogy vegye kezelésbe, és ezért hajlandó még a ruháitól is megválni. A jóhírét féltő professzor kétségbeesetten próbálja kidobni a nőt, de kiderül, hogy ő bizony sokkal több, mint egy idegesítő megszállott… A titokzatos idegen egy régi páciensről akar beszélni… De vajon milyen hibát vétett a legendás professzor? És mi az ára annak, ha egy pszichiáter téved?
A Berzsián és Dideki fergeteges humorral és öniróniával beszéli el egy búskomorságba zuhant, elátkozott költő kálváriájának és megszabadulásának históriáját.
"Szűcs János bank-vezérigazgató nagy nőcsábász, de ezúttal szeretné messze, távol a világtól és a nőktől egy hónapos szabadságát eltölteni. Mielőtt elindulna, egy ifjú hölgy felkelti az érdeklődését.
Ez egy olyan színházi előadás, ahol a néző döntései alakítják a történetet. A történetet, aminek a középpontjában a döntések állnak. A döntések és a színház. No meg persze, az örök kérdés: mi hogyan állunk egymáshoz...
„Jaj, mily sekély a mélység és mily mély a sekélység.”
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél (1933) c. novelláskötetének színpadi változata.
Az évadban már csak 4 alkalommal!
Előadásunk szöveganyagát a Levelek a Kner család életéből 1938-1949 (2023) című kötetből válogattuk. A nagy múltú, világhírűvé vált gyomai nyomdász- és művészdinasztia életébe nyújt bepillantást.
Szeretnél gazdag lenni? Otthagyni a dögunalmas állásod? Elköltözni mondjuk Barcelonába? Ahol végre egész álló nap napozhatsz a tengerparton, miközben egy jéghideg cuba libret szürcsölgetsz? Nos, Császár András pontosan ezt tervezi tenni azok után, hogy véletlenül talál kétmillió eurót a hármas metrón.
Donizetti két vígoperája szellemesen mutatja be a házasélet fonákját. Az eseménydús történetekben figyelemmel kísérhetünk egy el nem hált nászéjszakát, felbukkan egy álruhás szerető, láthatunk eltűnt férjet, megkerült férjet, de lesz itt csengőszó és lesznek pofonok. Fergeteges zene és virtuóz játék teszi nagyszerűvé ezt a két vérbő olasz komédiát.
A Fekete-fehér feszültségét többek között a főszereplő, Dr. B. alakjának különös titokzatossága adja, és az, hogyha a játszma elkezdődött, sohasem tudhatod, hogy a végén a győztes vagy a vesztes oldalon állsz majd. A monodráma szereplői, egytől-egyig Göttinger Pál megformálásában, saját értékrendjük és igazságuk szerint cselekednek.