1988-ban a Vígszínházban mutatták be – és azóta is repertoáron tartják – az LGT együttesben akkorra már összeszokott alkotópárosként működő Presser Gábor és Sztevanovity Dusán „félig mese, félig musical” műfaji megjelölésű darabját. A szerzőpároshoz a librettó társalkotójaként Horváth Péter, drámaíró csatlakozott.
több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. június 26. szombat, 17:00
Zeneszerző: Presser Gábor Szövegíró: Sztevanovity Dusán Szövegkönyv: Horváth Péter , Sztevanovity Dusán Koreográfus: Vincze Balázs Rendező: Böhm György
Díszlettervező: Bátonyi György Jelmeztervező: Túri Erzsébet Zenei vezető: Bókai Zoltán Sound designer: Ditzmann Tamás Rendezőasszisztens: Markó Rita Súgó: Juhász Piroska Ügyelő: Háber László
Szereposztás
RÁDIÓS, aki egyszerűen fantasztikus: Fekete Gábor SÜNI, fiatal lány, aki hegedülni tanul: Györfi Anna MAMÓKA, öreg nénike, aki mindent tud az emberekről: Füsti Molnár Éva BARRABÁS, B. Barrabás, a gengszter: Götz Attila RÉVÉSZ, aki csak külsőleg azonos Barrabással: Götz Attila HERCEG, finomlelkű szellem, 560 éves: Takaró Kristóf KÖLYÖK, naív szellem, 530 éves: Stubendek Katalin LÁMPÁS, a törpe zsörtölődő szellem: Urbán Tibor MEGLÖKŐ, óriási szellem, 560 éves, süketnéma: Koncz Péter , Harka Máté TÉMÜLLER, azelőtt házmester, most önkéntes: Tóth András Ernő DETEKTÍV, aki még önmagát is kinyomozza: Stenczer Béla ÜTEG, a detektív másik balkeze: Józsa Richárd ROBINSON, a gép: Rubind Péter
Kedves Nézőink! Felhívjuk figyelmüket, hogy előadásunkban erős hang és füst effektusokkal találkozhatnak. Az előadás időtartama: kb. 2 óra 15 perc
1988-ban a Vígszínházban mutatták be – és azóta is repertoáron tartják – az LGT együttesben akkorra már összeszokott alkotópárosként működő Presser Gábor és Sztevanovity Dusán „félig mese, félig musical” műfaji megjelölésű darabját. A szerzőpároshoz a librettó társalkotójaként Horváth Péter, drámaíró csatlakozott. A mű azóta az ország szinte valamennyi színházát bejárta. Presser Gábor szerint „talán annak köszönhető a megtisztelő fogadtatás, hogy a mű egy családi, vagy közösségi darab, amely teljesen mentes a politikától és a történelemtől”. Lámpás, a szerelmespár Rádiós és Süni, a folyton szilvás gombócot készítő Mamóka és a többiek története 9-től 99 éves korig mindenkinek szól.
„... Nem is tudom, lassan egy negyedszázada már, hogy A padlás megszületett, azóta »tartja magát« kelet és nyugat közt, többször bejárta az országot, néhány külhoni helyre is eljutott. A Vígszínház hajdani igazgatója, Marton László kérésére dolgoztam át Dusán első darabváltozatát, naponta kellett felolvasnom az új jeleneteket az igazgatói irodában, aztán még fél évet dolgoztunk rajta a »fiúkkal«. Lelkesült, szép közös munka volt Presser Picivel és Dusánnal. Mintha rajtunk és Marton Lászlón, Radnóti Zsuzsán kívül még a nem létező Jóisten is ott lett volna a közelünkben azokban az ihletett hónapokban, ezért sikerülhetett úgy a mese, hogy még ma is örömöt szerez a nézőinek. És ez a legfontosabb: örömöt, energiát adni a nézőknek... a Mamóka által főzött szilvás gombóccal.” Horváth Péter
„Huszonvalahány éve, A padlás bemutatásának idején, éppen a Vígszínházban és környékén sertepertéltem. Talán másodállású dramaturg voltam? Meg nem mondom! Csak arra emlékezem, hogy ott voltam. Sokszor ültem bent a darab próbáján, pedig álmomban sem hittem volna el, ha valaki azt mondja, hogy valaha rendezni fogom. Elképesztő és a várakozást ezerszeresen felülmúló volt a siker, amely azóta is, lassan huszonöt éve tart. Nem tudom, hogy ma, amikorra már A padlás klasszikussá lett, lehet-e, szabad-e többet mondani a darabról, mint annak mára szállóigévé lett sora: »mert kell egy hely!« Böhm György
Mert kell egy hely, hol minden szellem látható Mert kell egy hely, hol minden szólam hallható Mert kell egy hely, hol nem fáznak a csillagok Mert kell egy hely, hol emlékünk majd élni fog!
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”
A belga jazzélet színe-java mutatkozik be ezen a kétrészes estén. Hazája vezető big bandje, a Brussels Jazz Orchestra, legkiemelkedőbb gitárosa, Philip Catherine, eminens szaxofonosa, Bert Joris és legkarakteresebb énekese, David Linx egyesíti erőit, hogy egy, az Európai Hidak számára összeállított programmal nyűgözze le a közönséget.
Vincze Balázs művészeti vezető, rendező-koreográfus jól ismeri a polgári színházi hagyományokat kedvelő táncrajongók ízlését, kiválóan alkalmaz táncszínpadra ismert és közkedvelt irodalmi klasszikusokat. Nagyszerű arányérzékkel teszi követhetővé a cselekményt a tánc nyelvén. Klasszikus alapokra épülő kortárs koreográfiája különleges és látványos, szakmailag magas színvonalú, mégis befogadható és közönségbarát.
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja…