Nagy pénzek forognak kockán, és aki csak teheti, labdázik a másik szívével... Mindeközben pedig a luxushajón tombol a szving, a dzsessztörténet máig élő, legfényesebb korszakának vérpezsdítő muzsikája.
New Yorkban vagyunk, 1938-ban, a La Paz nevű luxushajó fedélzetén. Egy munkamániás, besavanyodott ifjú üzletasszony (Tony) és egy sármőr kalandor (Frank) viharos találkozásának lehetünk tanúi. A fordulatos történetről csak keveset szeretnénk elárulni, annyit azonban már most kiszivárogtathatunk, hogy a Monte Carlóba tartó tengeri úton különös figurák népesítik be a fedélzetet. Megjelenik például Tony vőlegénye, a degenerált pénzarisztokrata (Albert), egy brutális feleség (Edith), és az asszony terrorja alatt szenvedő rémült kis férfi (Alphonse), a tétova titkár (Benjamin) akinek kétszer is egy tibeti hangtál változtatja meg az életét, vagy épp Tony fékezhetetlen életkedvű anyja (Irene), aki legalább tíz évvel szeretne fiatalabbnak látszani a saját lányánál...
Nagy pénzek forognak kockán, és aki csak teheti, labdázik a másik szívével... Mindeközben pedig a luxushajón tombol a szving, a dzsessztörténet máig élő, legfényesebb korszakának vérpezsdítő muzsikája.
A zenét - a kornak megfelelő szvinges, dzsesszes dallamokkal és ritmusokkal - az Artisjus- és Fonogram-díjas komponista és szaxofonművész, Bársony Bálint szerezte, aki a produkcióban maga is színpadra lép az általa vezetett zenekar élén.
A librettót és a dalszövegeket Lőrinczy Attila írta, a harmincas évek nagy sikerű színpadi szerzőjének, Aszlányi Károlynak azonos című komédiája alapján. Az előadás rendezője Réthly Attila.
Az 'Amerikai komédia' színpadi jogait a Pentaton Koncert- és Művészügynökség képviseli.
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
Komikussá vált történet egy tanárról, Nyúl Béláról, akit meghurcolnak, feláldoznak a politika oltárán egy Hannibálról szóló, látszólag jelentéktelen tanulmány miatt, aminek állításait nem hajlandó visszavonni.
Nagymama, lány, unoka. Mindegyik mást akar, mindegyik másként, mással szeretné élni az életét. Teri például szeretője mellett képzeli el a mindennapjait. Lánya, Emma egy titokzatos kis jövevénnyel. De mit szól mindehhez a vidéki Mama, aki váratlanul beállít a pesti lakásba? A nevetés kódolva van..
