Kenessey Jenő; Örkény István – Tóth Péter
Az arany meg az asszony; Tóték
Operák magyar nyelven, magyar és angol felirattal
A magyar irodalom két fontos szerzője által írt mű operaváltozatát láthatják egy estén Káel Csaba rendezésében. Nádasdy Kálmán annak idején operát íratott Krúdy Gyula azonos című színdarabjából: Az arany meg az asszony Kenessey Jenő egyetlen műve az opera műfajában, ugyanakkor egyike a 20. század első felében nagy sikerrel futott magyar műveknek. Tóth Péter zeneszerző, a Szegedi Egyetem Zeneművészeti Karának dékánja a néhány évvel ezelőtti sikeres meseopera, az Árgyélus királyfi után fogott egyfelvonásos „felnőtt” darab komponálásába. A Tóték a magyar irodalom egyik legfontosabb kisregénye és színdarabja, mely az emblematikus Fábri–Latinovits-film és a máig egymással versengő színházi előadások sora után az opera műfajában is helyet kért magának, ősbemutatója 2019-ben volt az Eiffel Műhelyházban.
Kenessey Jenő
Az arany meg az asszony
Alkotók
Zeneszerző: Kenessey Jenő
Krúdy Gyula azonos című színdarabja alapján a szövegkönyvet írta: Kenessey Jenő
Rendező: Káel Csaba
Díszlettervező: Szendrényi Éva
Jelmeztervező: Németh Anikó
Világítástervező: Stadler Ferenc
Koreográfus: Venekei Marianna
Dramaturg: Orbán Eszter
Karigazgató: Csiki Gábor
Szereposztás
Karmester: Jankó Zsolt
Wolfgang: Kovács István
Anna: Megyimórecz Ildikó
Zsoldoskapitány: Kiss-B. Atilla
Hinkó: Biri Gergely
Első színész: Kiss Tivadar
Második színész: Cserhalmi Ferenc
Az őrség parancsnoka: Endrész Ferenc e.h.
Örkény István – Tóth Péter
Tóték
Alkotók
Eredeti mű: Örkény István
Bognár Róbert és Schlanger András Örkény István azonos című kisregényéből írt forgatókönyve alapján a librettót írta: Várady Szabolcs
Díszlettervező: Szendrényi Éva
Jelmeztervező: Németh Anikó
Világítástervező: Stadler Ferenc
A gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett
Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Gyermekkara
Szereposztás
Tót Lajos: Szvétek László
Mariska: Farkasréti Mária
Tomaji plébános: Geiger Lajos
Lajtos: Endrész Ferenc e.h.
Cselekmény
Az arany meg az asszony
Az arany meg az asszony című opera, ahogyan az alapjául szolgáló Krúdy-színjáték is, azt a gondolatot hirdeti, hogy milyen balga a férfi, aki az arany csengéséért lemond az asszony szerelméről. A történet hősei: egy marcona zsoldoskatona és egy szomorú ifjú asszony. Kettőjük közé áll oda csábító varázsával – és az alkimista férj közvetítésével – a gazdagság hívságos fénye, hogy vesztét okozza a katonának, aki botorul elfordul a szerelemre hívó szívtől, mert megbabonázza az arany pogány csengése.
A csábítás vétkétől ugyancsak nem mentes zsoldoskapitány, miután a házaspár szállást ad neki, színészek segítségével igyekszik némi felfordulást okozni a polgári házban, hogy elvonja a férj figyelmét. De épp azok előadása ihleti a ház urát arra, hogy megleckéztesse a katonát, aki aztán az arany vonzásában mindent elveszít.
Tóték
Tót Gyula zászlós az orosz fronton harcol. Rábeszéli az állandó partizánveszélytől idegkimerültségben szenvedő felettesét, hogy szüleinél, Mátraszentannán, az üdítő fenyőillatban pihenje ki magát. Az Őrnagy meg is érkezik a hegyi faluba, a Tót család pedig mindent megtesz, hogy a kedvére tegyen. Azt az ígéretet kapják ugyanis tőle, hogy amint visszatér a harctérre, a fiút maga mellé veszi a jól fűtött zászlóaljirodára, hogy védje a nagy orosz hidegek elől. A családdal együtt töltött idő alatt az Őrnagy munkaterápiával, vagyis dobozolással gyógyítja magát, ami a Tót család mindennapjainak, éjszakáinak kényszerű része lesz. Mígnem egyszer csak utoljára csap le a margóvágó…
Kúpte si vstupenku
