1959-ben, amikor megjelent Szabó Magda nagysikerű könyve, bombaként robbant be a köztudatba. A mű a 20. századi magyar irodalom egyik kiemelkedő alkotása, felkavaró és lebilincselő történetével, csodálatos nyelvezetével, és hihetetlen tudatos, zseniális szerkesztettségével.
Encsy Eszter, a regény főhősnője felidézi életét, és az emlékek morzsáiból egy különleges női történet bontakozik ki.
Encsy Eszter szegény értelmiségi családban nőtt fel, és bolondos, virágokat babusgató apja, csendben robotoló anyja mellett részt kellett vállalnia a gondokban. A kor, amelyben Eszter született, iszonyatba fullasztotta gyermekéveit, és örökre kipusztított belőle minden hitet, bizalmat, örülni tudást. A koraérett kislány a körülmények kegyetlen szorításában hamar megkeményedik, kapzsivá, önzővé válik. Elpusztíthatatlanul él azonban benne a vágy a szeretet, a szépség, az emberi melegség után; ezért is lopja el a gazdag családban nevelkedett, elkényeztetett Angéla kedvenc állatát, az őzet, s akaratlanul is annak pusztulását okozza. A második világháború után Eszterből ünnepelt, híres színésznő lesz, már nem szenved hiányt semmiben – csak éppen az “őz”, vagyis a szeretet, az őszinte emberi kapcsolatok hiányoznak az életéből. Minden, amit kap, későn érkezik: sem siker, sem elismerés, sem pénz, még a szerelem se váltja meg többé iszonyú önmagától. És Eszter, ahogy ettől a társadalomtól tanulta, amelyben él, és amely fölnevelte, öl: akarva akaratlanul megöli az egyetlen embert, aki valaha szerette őt.
Szereplők: Eszter.......................................................................................... Nagy Mari Apa, Pipi...................................................................................... Gáspár Sándor Anya, Juli..................................................................................... Spolarics Andrea Angéla......................................................................................... Erdélyi Timea Ügyfél, Páter, Zöldséges, Dózsa, Személyzetis, Orvos.............. Őze Áron
Alkotók: Díszlettervező: Enyvvári Péter Jelmeztervező: Sántha Borcsa Dramaturg: Kovács Krisztina Rendező: Őze Áron
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
„Háromfogásos gourmet menü” – jellemezte a Bachtrack kritikusa Paavo Järvi koncertjét, amelyen Sibelius, Tüür és Beethoven egy-egy darabját tűzte műsorra.…