Casanova, avagy zuhanás a mindenségbe
Bábkomédia
“Egy különös, titokzatos bábfigurának képzeltem el Casanovát, mivel a Casanova-jelenség olyan, mintha valaki önmagából és a körülötte lévő személyekből bábfigurákat képezne, azaz mintha a báblétezés lenne a tökéletes emberi megjelenésük. Casanova az a vérbő férfialkat, aki önmaga viszonyában főleg bábfiguraként létezik, a kapcsolatai során is mindenkit bábfiguraként kezel. Casanova körül minden létező az ő szeszélyének, érzelmi váltakozásainak és szenvedélyes szerelmi bűvöletének bábfigurája. Ám ez csak akkor érdekes és akkor válik igazán megjeleníthetővé, ha a konkrét szereplő a saját viselkedésének parodisztikus elemeit mutatja a felszínen. Így vesznek részt a darabbéli figurák komikus, olykor tragikomikus helyzetekben, számos karakterelemből, azaz magatartásmutatókból összerakva és gesztusaikat felnagyítva a színpadi események láncolatában. Lényegét tekintve a szerelmi identitásnak egy nagyon mélyről fakadó lélektani útvesztőiben vergődnek a szereplők, akik Casanova játékszereként, a saját vágyaikon keresztül élik meg szerelmi identitás zavaraiknak konfliktusait.”
(Éry-Kovács András)
Szereplők: Grófnő: Mészáros Pancsa, Grófkisasszony: Bábinszki Ágnes, Gróf, Elnök: Tóth Levente m.v., Casanova: Sóvári Csaba, Bíboros: Szilner Olivér, Püspök: Zádori Szilárd, Templomszolga: Soó Gyöngyvér
Író, rendező: Éry-Kovács András, báb-és játéktervező: Csonka Erzsébet
