Az Országház és a Kossuth tér szobrászatának izgalmas története.
Az Országházat érintő előadásunk második sorozatában szeretnék rávilágítani a Parlament, illetve az azt övező Kossuth tér szobrászatának komplexitására. Az első körben megemlékezünk az Országház szobrászatának megteremtésekor alkalmazott alapelvről, majd nyomon követjük ezen elméletet az alkotásokon keresztül. Elméletben még mindig az országház belsejében maradva, felidézzük a díszlépcsőházban elhelyezendő, kevésbé ismert Uralkodói pár monumentális szobrának sorsát, a kezdetektől a megvalósulásig. Beszélünk a díszlépcsőház két oroszlánján alakjának meghirdetett pályázatáról, a szoborba való öntésének lebilincselő történetéről. Immár kiértünk a Kossuth térre, ahol is kronológiai sorrendben megpróbáljuk elmesélni a teret övező szobrok felállításának történeteit, elemezzük magát az alkotást is, és elmeséljük azok fogadtatásának körülményeit, majd esetleges későbbi sorsát is. Olyan szobrokról is szó lesz, melyek már nem alkotják szerves egészében a Kossuth tér egységét, de valaha részesei voltak ezen tér szobrászati emlékezetének. Így kezdünk az Andrássy emlékművel, az azokat befolyásoló tervpályázatoktól eljutva a kész alkotásig. Hasonlóan elemezzük a Kossuth szoborcsoport történetét is, melynek külön érdekessége, hogy több társadalmi berendezkedést megélt, mire felállították, majd az új ideológiai szempontok alapján újraformálták, immár bronzba öntve. E folyamat mentén tehát sorra vesszük a szemünk, vagy a képzeletünk előtt álló szobrászi alkotásokat, azok igen - igen izgalmas történeteit. Andrássy gróf szobrától eljutunk az 1956 - os emlékművekig, felelevenítve azok mindig egyedi történeteit.Összegzésképpen tehát betekintést nyerhetünk a Parlament és a Kossuth téri szobrászatának múltjába, azok alakulásának érdekes folyamatába.
A szobrok előtt állva a közvetlen látvány vonzásában rendkívüli élményben lehet részünk, ha csak szemlélődők, e tér szobrászati alkotás folyamatának követői leszünk és nem annak ítélkezői.
