Titkok, történetek az emlékműállítás nagy fejezeteiből.
A Fiumei úti Nemzeti Sírkert síremlékei, mauzóleumai érdekes történetekkel szolgálhatnak, ha megfejtjük azok titkait. A Kossuth mauzóleum építésénél tudjuk, hogy ennek a síremlékállításnak a folyamata igen bonyolult is lehetett. Ha nem a nemzet, hanem a családtagok állítanak emléket, mely az a tulajdonság, amelynek mindenképpen szerepelnie kell az emlékezet kövein? Sétánk során e sírhelyek előtt állva betekintést nyerhetünk a „kulisszatitkokba”, avagy hogyan befolyásol egy életmű egy síremlék felállítást, hogyan adja tovább üzenetét az elkészült mű az utókornak? Megelevenedik előttünk többek között a fiatalon elhunyt Korb Erzsébet festőnő alakja, aki „Egy fájdalmas torzója a magyar festészetnek”. Láthatjuk, hogy az elhunyt festményének alakját a megrendült édesapa kérésére Stróbl Alajos hogyan faragja ki márványban, és mely az a motívum, amely azonban nem szerepel a képen, de a síremléken igen? Melyik az az egyedi mauzóleum, amelynek felépítését a szerelem vezette, s amely három bérház árába került anno? Milyen bátor volt az építtető, aki egy addig ismeretlen fiatal magyar építészt bíz meg annak elkészítésével? Megelevenítjük Lotz Károly és nevelt leánya, egyben múzsája, Cornélia bensőséges kapcsolatát, az ebből táplálkozó festészet diadalát, mely ma minden jelentős budapesti középület festészetében megtalálható, legyen az a Parlament, vagy az Opera. Megállunk Jászai Mari sírjánál, aki egyedi módon maga rendelte meg saját síremlékét, hová még az elkövetkező 14 éven keresztül gyakran kijárt, s megtudjuk mindezek okát. Magyarország legnagyobb mauzóleuma előtt felelevenítjük Kossuth Lajos grandiózus temetését, hallhatunk arról is, testét miképpen őrizték meg fizikai valójában, mint a nemzeti függetlenség szimbólumát? Felidézhetjük továbbá még Radnóti Miklós, Gombaszögi Frida, Munkácsy Mihály, Csontváry Kosztka Tivadar, Blaha Lujza, Jókai Mór, Ady Endre, Antall József, gróf Batthyányi Lajos alakját is, síremlék állításaiknak érdekes történetét, és ha még marad idő, akár a Munkásmozgalmi Pantheon ideológiai alapelveibe is betekintést nyerhetünk.
A Kerepesi, vagy hivatalos nevén a Fiumei úti sírkert gazdag tárháza a magyar történelem nagy alakjainak. A síremlékek előtt állva megismerhetjük azok páratlan életét és megérthetjük, hogy nem csak az elhunytaknak, de azok síremlékeinek, mauzóleumainak is igen gazdag, rendkívül érdekes történetei lehetnek.
