Maradjunk az evésnél. Ebben a szép Franciaországban, ami napos időben igazán olyan, mint egyetlen gazdag, kedves kert, minden legapróbb dolognak megvan a maga ezeréves ceremóniája, amiben a lakosság vallásosan hisz - így az evésnek is. A francia, ez a legnyárspolgáribb embere Európának, akihez képest a német polgár a maga jámborságában egy életvidor gavallér, alapjában a legigénytelenebb evő, s az a sokféle, amit tizenöt tálban egy étkezésnél maga elé hordat, mifelénk sértés lenne egy jobb gyomrú kanárinak is.