ÉLŐKÉP SZÍNHÁZ: FÉNYGOLYÓK
AZ ANGYAL VÁLASZOL C. KÖNYV ADAPTÁCIÓJA
absztrakt metafizikus vizuális színház (50 perc)
„A gömb magja a pont. A pontban elfér minden.”
A gömbbe zárt fény és az angyal válaszol című könyv szövegei adják a jelenetek közös nevezőjét. E különleges dokumentum az élet rejtett kérdéseire ad válaszokat a második világháború embertelensége közepette. Az „angyal” által megfogalmazott metafizikus minőségek és a látvány absztrakciója mentén az előadás fókuszában életünk láthatón túli struktúrája áll. Elhangzik: Jalaladdin Rumi Az atomok verse.
az ember: Tímár Dorka
az angyal: Bérczi Zsófia
zene: Kiss János
fénylő kellékek és rádióvezérlés: Tankó Barnabás
üvegmunkák: Pataki Attila
tervező, rendező: Bérczi Zsófia
támogató: SÍN Kulturális Központ, Nemzeti Kulturális Alap
A Fénygolyók egy hangsúlyos fényeffektekbe ágyazott költői vízió... Felsejlik egy táncos, középkort idéző fehér jelmezben, a fejviselet fénypontja a sapka bojtja. A bolygómozgás törvényeit a táncos nyakának, törzsének csavarása, a kisgömb perdítése teszi kozmikus léptékűvé. „Minden mozog” mondja egy hang, „Minden ugyanabból az anyagból van: fényből”... A következő jelenet a szívről beszél, a kegyelem helyéról, a Kehelyről. „A világ szívdobbanása a te szivdobbanásod.” Harmadik tételként egy tradicionális zsidó kegytárgy, a hétágú gyertyatartó, a menóra „lángjai” sorban kigyúlva világítanak bele a sötétségbe. Szférikus ütőhangok közepette a hetes számhoz kapcsolódó misztériumok szövegeit halljuk. „Minden lét egy lélek, de együtt a hét: az ember.”
Peter Brook ötven éve Az üres tér című könyvében megírta a kortárs színpadtér bibliáját. Ezzel az előadással megszületett egy szakrális apokrif változat a színpadon, amelyben a zene, a tánc, a szöveg és a fény egyenrangú alkotótársak tudtak lenni.
(részletek Szegő György írásából a a Fénygolyókról, Régi-Új Magyar Építőművészet 2018/03, 12-13. oldal)
