A Nemzeti Filharmonikus Zenekar hagyományosan egy nappal Bartók Béla halálának évfordulója előtt tartja évadnyitó hangversenyét, így tisztelegve a „tiszta forrás” zeneszerzőjének munkássága előtt.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: pondelok, 25. september 2023, 19:30
ÉVADNYITÓ HANGVERSENY
Műsor:
CLAUDE DEBUSSY: A tenger
MAURICE RAVEL: G-dúr zongoraverseny
***
BARTÓK BÉLA: Concerto, Sz. 116, BB 123
Berecz Mihály zongora
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Kovács János
Ezúttal Bartók amerikai emigrációban született remekműve, a Concerto szólal meg, előtte olyan francia alkotók: Debussy és Ravel opusaival, akiknek munkásságát Bartók ismerte és nagyra becsülte. A koncert szólistája, Berecz Mihály a fiatal magyar zongoraművész-generáció egyik legkiválóbb képviselője, a karmester, Kovács János művészete a hazai zeneélet megkérdőjelezhetetlen értéke.
Claude Debussy 1905-ben fejezte be A tenger című három szimfonikus vázlatát, amely nemcsak érzéki szépségű természetpoéziséről nevezetes, de arról is, hogy korának egyik legmodernebb forma- és harmóniavilágú zenekari kompozíciója. A tizenhárom évvel fiatalabb kortárs, Maurice Ravel 1929 és 1931 között keletkezett G-dúr zongoraversenye a mozarti szépségeszmény letisztultságának és kifinomultságának inspirációjában fogant. Egyúttal a kor divatos jazzmuzsikájának hatását is élénken tükrözi, különleges stíluselegyet alkotva. Bartók Béla Concertója Serge Koussevitzky megrendelése nyomán készült a Bostoni Szimfonikus Zenekar számára, bemutatója 1944-ben volt. A számos reprezentatív hangszerszólót és kamarazenei részletet felvonultató, öttételes szimfonikus zenekari mű az alkotói termés egyik legjelentősebb opusa, a honvágy és a hazaszeretet megindító dokumentuma. Az 1997-ben született zongoraművész, Berecz Mihály számos nemzetközi versenyen szerepelt sikerrel, a hetvenegy éves karmester, Kovács János munkáját minden stílus és műfaj területén a legnagyobb szakmai megalapozottság és művészi alázat jellemzi.
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel. A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki, hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el. A történet megmutatja, hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges, az hogyan lesz még nevetségesebb.
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha…
A szenegáli Youssou N'Dour nemcsak hazája, de általában az afrikai zene egyik legnagyobb hatású alakja, aki nagy befolyást gyakorolt arra,…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
