
FAQ Színház: A per
,, Valaki megrágalmazhatta Josef K.-t, mert bár semmi rosszat nem tett, egy reggel letartóztatták.”
Az előadásban stroboszkópot használunk!
,, Valaki megrágalmazhatta Josef K.-t, mert bár semmi rosszat nem tett, egy reggel letartóztatták.”
Az előadásban stroboszkópot használunk!
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Lørdag, 06. November 2021 19:00
,,Hogy mik a hagyományos szomorúmanók, ezt itt nem kell magyaráznom, de Prágában sem kellene, Szabadkán se, Varsóban se, Kolozsvárt se, legföljebb emlékeztetni, hogy belül ott dobog a narancsszív. (…)
„Hallottam, hogy van egy cseh szamizdatszerző, álneve Jozef K., kéziratai évek óta keringenek- ahol tudnak, és hogy senki se tudja, ki ő.
Hogyha nem tudni, ki Jozef K., akkor bárki lehet Jozef K., bárki hagyományos szomorúmanó; ha tehát a kultúra kéretlen őre végigmegy a Károly hídon, mert lejárt a munkaideje, vagy csak elfáradt, vagy hiányzik a család és még a gyerekkel is matekozni kell, függvényábrázolás!, szemben bárki jön feléje, öreg, fiatal, boldog, boldogtalan, nő, férfi, egylábú, kétlábú, háromlábú, pardon, tolószékes, középkorú kurva, sudár papnövendék, bárki a kultúra kéretlen őre nem lehet biztonságban, hisz mindőjük lehetne Jozef K.
És ezt kéne elérni, ezt a bizonytalanságot, bizony, megint, szabadságot, függetlenül a hidaktól, Károly, Erzsébet, folyóktól, Moldva, Duna, s elérni azt, elszakadva most már az irodalomtól, hogy bárki az országból potenciális igazmondó lehessen. Legyen tehát valódi nevünk ál-név, mely éppen minket leplez, le.
Uraim, hagyományos szomorúmanók! Öltsük fel hát valódi álorcánkat! És ne csüggedjetek, ha mást nem, egymást fölismerjük, triviálisan, a hagyományosságról, a szomorúságról és a manóságról.” (Esterházy Péter)
Franz Kafka A per című regényét Tárnoki Márk rendező és Kukk Zsófia dramaturg dolgozták át egy gyors tempójú, zaklatott színdarabbá, amelyben mindenki gyanús és minden ajtó mögött ott lapul a félelem. Az előadás fő erőssége, hogy az összes színész egy ponton a főszereplő, Josef K bőrébe bújik: a bántalmazó áldozattá válik és fordítva, nincs határ a hatalom és kisember között, mindenki felelős mindenért.
Társulatunkat 2012 májusában hozta össze az a vágy, hogy új formavilág és saját színházi nyelv kialakításával magas szakmai színvonalú közösségi színházat, előadásokat hozzunk létre. A koncentrált műhelymunkában, közösségi, független, szabad alkotásban hiszünk. Igyekszünk gondolkodó, nyílt, változásra képes közegként működni, ami képes újradefiniálni önmagát.
Mint minden előadásunknál, csapatunk most is kiegészült meghívott alkotókkal: ez esetben a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel koprodukcióban készült az előadás.
Szereposztás / stáb:
Író: Franz Kafka
Fordító: Györffy Miklós
Játsszák: Boros Ádám (m.v), Georgita Máté Dezső, György Zoltán Dávid (m.v.), Messaoudi Emina, Orbán Borbála, Tóvaj Ágnes
Hang: Bredán Máté
Asszisztens: Kónya Klára
Látvány: Molnár Anna
Dramaturg: Kukk Zsófi
Rendező: Tárnoki Márk
Köszönet a segítségért Tárnoki Tamásnak!
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, FAQ Színház, SZFE
Az előadás forgalmazását az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.
Poirot nyomozó kényelmes hazaútra vágyik a legendás, káprázatos Orient Expresszen. Csakhogy az előkelő útitársak között akad valaki, aki nagyon gyanús. Annyira gyanús, hogy bele is hal. A gyilkos pedig közöttünk van, hölgyeim és uraim… és nem is biztos, hogy egyetlen áldozattal beéri.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha…
1716. Temesvár. Savoyai serege ostrom alá veszi az utolsó török kézen maradt magyar várat. Ahmed pasa és lánya Szófia menekülőre…
Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.