Hogy mi is Fellini Satyriconja? Fogas kérdés. A rendező egyszer úgy határozta meg, hogy sci-fi, amely a múltban játszódik. A film alapja Petronius Arbiter, a Néró idején élt költő hasonló című, de csak töredékeiben fennmaradt regénye, amely korának gyilkos szatírája volt.
więcej
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Poniedziałek, 24 Października 2022 19:00
De azt már jól tudjuk, hogy a jövőbe/múltba tett utazások az igazi művész kalauzolásával a jelent tárják fel és nagyon is aktuális kérdéseket tesznek fel.
A Satyricon látványtobzódás. Fellini Bosch és Bruegel nyomdokain halad. Szóval senki ne keresse benne az idillt. Brutális. Óva intjük a cizellált lelkű nézőket. itt az antik Róma a brutalitás, a perverzió, a véres pogány szertartások pszichedelikus tablója. Ez esetben még csak morális kiüresedésről sem beszélhetünk, hiszen a mindent átjáró erkölcstelenség az alapközege ennek a világnak. Minden és mindenki eladó, babonák, hitszegés, a hatalom féktelen birtoklása… Rémes. Mintha Richard von Krafft-Ebing Psychopathia Sexualis című művének illusztrációiba lépnénk be. Fellini korának Petroniusa lenne? Így is szemlélhetjük, hiszen Fellini életművének nagyon erőteljes a társadalomkritikus vonala. És ezen belül is hangsúlyos a múlthoz való viszony. Az, ahogyan a mindenkori hatalom átszínezi a múltat, hogy felhasználja saját céljaira. Filmjeiben ezzel rendszerint szemben áll a személyes emlékezés, amely pontatlan, olykor álomszerű, de emberi. A Satyricon szobrai, freskói, falfirkái azok a fragmentumok, amelyek ránk maradtak, s amelyek birtokában megpróbáljuk rekonstruálni a múltat. De érdemes-e belekapaszkodnunk ebbe a múltba? Majd a következő alkalommal a Fellini - Róma (1972) próbál választ adni erre a megválaszolhatatlan kérdésre.
Olasz nyelven, magyar felirattal. A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.
Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem.
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.