A szépséges Hamupipőke – galamb-barátai segédletével – elszökik az udvari bálra, ahova mostohája és mostohatestvérei is igyekeznek. Délceg táncosa, a herceg oldalán észre sem veszi, hogy repül az idő… Szélsebesen nekiiramodik hát, hogy előbb érjen haza, mint mostohaanyja, ám cipellője beleakad a palota lépcsőjébe… A hercegnek nincs többé maradása… Minden házba bekopogtat, hogy a kecses cipellő bájos gazdáját megtalálja, s feleségül kérje…
Ennek a különleges darabjának nincs próbája, nincs díszlete, nincs jelmeze, nincs rendezője. Egy színész életében csak egyetlenegyszer adhatja elő a darabot, amely kísérlet a színház hatalmának demonstrálására, közös játék az író, a színész és a közönség részvételével, vagyis minden egyes este megismételhetetlen alkalom.
Macskabál van az elhagyott színház ódon színpadán. Minden évben egyszer megrendezik a bált, és erre összegyűlnek a környék - nagyon is emberi tulajdonságokkal felruházott - macskái. Eltáncolják és eldalolják életüket.