I. KÁRPÁT-MEDENCEI KOMOLYZENEI FESZTIVÁL – NYITÓ HANGVERSENY
A fesztivál művészeti vezetője: Bonnyai Apolka zongoraművész
Műsor:
Mozart: A varázsfuvola – nyitány K. 620
Mozart: Esz-dúr sinfonia concertante hegedűre, brácsára és zenekarra K. 364
SZÜNET
Mozart: Figaro házassága – A Grófné áriája a III. felvonásból: Dove sono i bei momenti
Mozart: Esz-dúr versenymű két zongorára K. 365
Előadók:
Sümegi Eszter (szoprán), Dalibor Karvay (hegedű), Volodia Mykytka (brácsa),
Balog József, Bonnyai Apolka (zongora)
Budafoki Dohnányi Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
Az ifjú Mozart 1779-ben – miután mannheimi és párizsi utazása után hazatért Salzburgba – két olyan művet is írt, amely két szólóhangszert alkamaz: az Esz-dúr sinfonia concertantét (e műfaj a szimfónia és a concerto „összeházasítása”) hegedűre, brácsára és zenekarra, valamint a szintén Esz-dúr kétzongorás versenyművet. Előbbiben a brácsa szólamot szánhatta magának, utóbbi vezérszólamain pedig nővérével osztozhatott. A szerző ez időben megélt mély fájdalmát (meghalt az édesanyja, és szerelmi csalódás is érte) különösen a sinfonia concertante lassú tétele tükrözi. Ugyancsak Esz-dúrban van „az emberi lélek belső harmóniára és felvilágosodásra törekvésének” allegóriájaként (D. Koenigsberger) is értelmezett daljáték, A varázsfuvola nyitánya (1791), amely emelkedettségével adja meg a koncert alaphangulatát. A Figaro házassága című opera buffából (1786) a Grófné III. felvonásbeli áriája a csalódottságból és elkeseredettségből az újraéledő szerelem és a remény magasságába jut. A hangverseny a Kárpát-medence különböző tájain született művészek együttműködésével valósul meg.
RENDEZŐ: Kárpát-medencei Komolyzenei Fesztivál
TÁMOGATÓ: Emberi Erőforrások Minisztériuma
