A művésznő bátran és nyíltan vállalva önmagát „beszámol” a gyerekkoráról, a származásáról, az intézetről,
a barátságról, a szerelmekről, a megtett útról, a kudarcokról, sikerekről, félelmekről, álmokról.
A dalok, ha lehet, még mélyebbre visznek – Ibolyán túlra.
Az egyetlen hangszer, a „mindent tudó” zongora teszi lehetővé, hogy a nézők figyelme a szöveg
és zene által megfogalmazott gondolatokra összpontosítson, éppen ezért a színházi eszközök is
minimálisak, a színpadkép, a ruha, a világítás a személyes hangvételű „beszélgetést” szolgálja.
Az elhangzó dalok az énekesnő saját régi és új, zongorára hangszerelt művei, valamint, az
est alapgondolatát erősítendő hangzanak el a “vendégdalok”, cigánydallamok, balladák, Kurt
Weilltől, Bertold Brechtől, példaképektől, Szenes Ivántól, Presser Gábortól, Katona Kláritól, stb.
Zongorán kísér Furák Péter (zongorista, zeneszerző).
Előadás hossza: 75 perc