Végül csak a legszemélyesebbek maradtak, pont egy albumnyi dal. “Az eredeti koncepció az volt, hogy írok egy dalt 4 éves koromból, amikortól állítólag az első emlékeink datálódnak, aztán egyet egy kilencévesen átélt élményemről, és így tovább 5 évente egy dal, mire el nem érünk a mostani életkoromig, aztán végül annyi dal lett, hogy kicsit előre is szaladtam az időben. Az album hangszerelése minimalista lesz, nem akarom, hogy nagyon hasonlítson a zenekari dolgaimra, a személyességét azzal is megpróbálom megtartani, hogy egy-egy dalban a főszereplő a zongora vagy az akusztikus gitár és az ének, szóval minél csupaszabbra szeretném hagyni a dalokat, mindig csak annyi kiegészítő hangszerrel, amennyit feltétlenül igényel, és hogy számomra is izgalmas maradjon az előadása, mert én azért mindig jobban érzem magam, ha másokkal együtt állhatok színpadra. Így lesz ez most is, néhány régi barátom segítségével játszom el az új szólóalbum dalait, lesz néhány kedvencem az előző 2001-es lemezről, de válogatok olyan Kispál és a Borz, Kiscsillag dalokból is, amelyek személyesebb hangúak, és végül lesz egy-két feldolgozás általam nagyra becsült előadóktól is.
