Az 1975-ben született művész úgy állította össze programját, hogy a felhangzó művek a fenti témapárt járják körül, egyikre a másik szemszögéből tekintve – ez a koncepció illeszkedik az év mindenszentekkel és adventtel határos novemberi időszakához is. A keretet egy-egy rekviem-kompozíció adja, míg az idén nyolcvanéves Szathmáry Zsigmond alkotása, valamint a nyolcvan éve elhunyt Charles Tournemire húsvéti himnuszán alapuló darabja élet és halál viadalának szimbólumai lehetnének. Max Reger monumentális korálfantáziája pedig a szerző leírása szerint olyan látomás, amelynek első részében az éjféli temető jelenik meg az utolsó ítélet előtti napon, a finálé pedig a feltámadás diadalát hirdeti.
Brahms: Német Requiem, op. 45 – 6. Denn wir haben hie keine bleibende Statt (Robert Schaab átirata)
Szathmáry Zsigmond: Mors et Vita
Reger: Korálfantázia a Wachet auf, ruft uns die Stimme kezdetű korálra, op. 52/2
Tournemire: Improvizáció a Victimae paschali laudes dallamára (Maurice Duruflé átirata)
Duruflé: Requiem, op. 9
Martin Schmeding (orgona)
Új Liszt Ferenc Kamarakórus (karigazgató: Nemes László Norbert)
