A Reneszánsz Évet köszöntöttük a Kossuth-díjas költő művével. Végre egy történet, mely nemcsak lelkileg, de földrajzilag is közel van hozzánk!
Sokan ismerik a mese alapját, mely rávilágít királyunk emberi, s uralkodói nagyságára is. Mátyás ebben a mesében is álruhában járja az országot, ahogy azt oly’ gyakran szokta volt. Most épp’ Cinkotára látogat deákként, s meg sem áll a kocsmahivatalig... Keresvén a helyi papot, a kántorral akad össze. Szokásához híven, uralkodónk kérdéseivel teszi próbára e jeles férfiút. A próba túl jól sikerül, ám Mátyás király, ahelyett, hogy megharagudna az éles eszű kántorra, aki csaknem túljárt eszén, megjutalmazza őt. De úgy ám! Ezek ilyen idők voltak…
Gyerekek, Kamaszok: Balogh András, Cserni Ákos, Gregor Lilla/Kovács Réka Kincső, Kovács Flóra, Pálóczi Zsuzsanna, Vida Gergely Péter.
Az István, a király egy családi viszály története: Géza fejedelem halála után fia örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva nagybátyja, Koppány is tömegeket gyűjt maga köré. István külföldi támogatással megszilárdíthatja a pozícióját, de a véres összecsapás elkerülhetetlen.
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. De ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”
