Antonín Dvořák (1841-1904) Smetana mellett a legnagyobb cseh zeneszerző, aki életét arra tette fel, hogy a cseh nemzeti zenét európai színvonalra emelje és megismertesse az egész világgal. Operái, szimfonikus művei, szláv táncainak sorozata mind ezt a célt szolgálták.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. április 21. csütörtök, 19:30
MŰSOR Dvořák: Gordonkaverseny Dvořák: VII. szimfónia
KÖZREMŰKÖDIK Fenyő László (gordonka)
VEZÉNYEL Káli Gábor
Antonín Dvořák (1841-1904) Smetana mellett a legnagyobb cseh zeneszerző, aki életét arra tette fel, hogy a cseh nemzeti zenét európai színvonalra emelje és megismertesse az egész világgal. Operái, szimfonikus művei, szláv táncainak sorozata mind ezt a célt szolgálták. 1892 és 95 között a New Yorki Konzervatórium igazgatója volt, ebben az időben született kilencedik, „Az Újvilágból” című szimfóniája és ugyancsak híressé vált Gordonkaversenye is. A háromtételes mű a cselló hangjának és kifejezési lehetőségeinek minden szépségét megmutatja. Hetedik szimfóniájának megírására Brahms III. szimfóniája inspirálta. Londonban mutatták be a zeneszerző vezényletével, köszönetképpen ajánlotta a Királyi Filharmóniai Társaságnak, amely tagjává választotta. Hangversenyünk karmestere, Káli Gábor (sz.1983) karmesteri tanulmányait Budapesten kezdte, Berlinben fejezte be, 2018-ban 1. díjat nyert a Hongkongi Nemzetközi Karmesterversenyen. Vezényelt a Salzburgi Ünnepi Játékokon és Németország legrangosabb operaházaiban. Fenyő László (sz. 1975) a Zeneakadémia után Lübeckben fejezte be tanulmányait, 2004-ben megnyerte a Pablo Casals Nemzetközi Gordonkaversenyt. Németországban él, a Karlsruhe-i Zeneakadémia professzora, sokat koncertezik világszerte és sok kamarazenét játszik, itthon is.
Otto Hahn német kémikus éppen a Nobel-díj átvételére készül 1946-ban Stockholmban. Pár órával a ceremónia előtt szállodai lakosztályába betoppan Lise Meitner osztrák-svéd fizikus. Nyolc éve nem látták egymást. Akkor menekült a tudós nő zsidó származása miatt Svédországba. Előtte harminc évig a legközelebbi munkatársak és a legbizalmasabb barátok voltak Berlinben. Az atommaghasadás felfedezése fűződik a nevükhöz. Csakhogy a Nobel-díjat ezért az eredményért 1944-ben Hahnnak ítélték oda...
Frank Wildhorn musicalje és Homonnay Zsolt rendezése a nő örök, csábító szenvedélyességét, a férfi és a nő ösztönös és csillapíthatatlan vonzalmát tárja a közönség elé, 21. századi, extravagáns környezetben.
Ennek a különleges darabjának nincs próbája, nincs díszlete, nincs jelmeze, nincs rendezője. Egy színész életében csak egyetlenegyszer adhatja elő a darabot, amely kísérlet a színház hatalmának demonstrálására, közös játék az író, a színész és a közönség részvételével, vagyis minden egyes este megismételhetetlen alkalom.
