Egy előadás, amin generációk nőttek fel. A bemutatón ülő csöppségek ma már nagymamák és nagypapák, akik jó néhány évvel később gyerekeikkel jöttek el egy hétvégi előadásra, ma pedig izguló unokáikkal várják, hogy felgördüljön a függöny, és megismerjék a cserfes Misit, a szorgalmas mókustársakat, a bölcs Rókus mókust, a csalafinta Bumba majmot, a vándorcirkuszt. Hogy a hősökkel együtt képzeletben ők is hajóra és léghajóra szálljanak, megküzdjenek a csörgőkígyóval, a tigrissel, a krokodillal, eljussanak Afrikába, és átéljenek sok-sok kalandot.
Egyszer a Bábszínház pénztáránál véletlenül kihallgattam egy beszélgetést. Egy nagymama vett jegyet a Misi mókusra.
– Ez volt az első bábszínházi élményem gyerekkoromban – mondta a pénztárosnak. – Aztán, amikor családom lett, a lányommal is többször megnéztük. Most pedig már az unokámat hozom!
Számomra ez a történet példázza a legjobban a Misi mókus sikerét: olyan előadás, amely generációkon át meghatározó élmény marad.
Három nő és három férfi, ez egy szextett – bár a szerepek meglepően cserélődnek ezen a viharos éjszakán. Eleinte minden világos, ki kinek a kicsodája, ám közbeszól a kémia, meg egy tudálékos szexuálpszichológus – és csak reménykedni lehet, hogy sok félreértés és félre...
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. De ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban állítsa színpadra a Mamma Mia! musicalt. A bemutató 2014 augusztusában a Szegedi Szabadtéri Játékokon, szeptemberben pedig a Madách Színházban volt.