Toulouse Lautrec a XIX. század végi Párizs híres festője. Képei elemzésével, valamint korabeli újságcikkek, levelezések és tanulmányok segítségével pillantsunk be a századvégi Montmartre mesés és hívogató világába!
Üljünk ott a festő asztalánál a Moulin Rouge egyik előadásán, amint éppen gyors mozdulatokkal örökíti meg noteszébe a kánkánt táncoló hölgyek sziluettjét. Kísérjük el a különböző kabaré és cirkuszi előadásokra, hogy megérthessük mi is volt az, ami az akkori Tout-Paris-t, és őt is kellemes rabságban tartotta! Lépjünk be vele a piroslámpás házakba, ahol a félhomály bujtató rejtekében, pohárral kezükben, csábos pillantással hívogatnak bennünket egyre beljebb és beljebb!
A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű. Meséjében szegény, beteg nagymamájának gyűjt könyöradományokat. Kettejük barátsága akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy mindketten a Riviérán kívánnak turistákat kifosztani, és rájönnek, hogy szövetkezve könnyebb. A Steve Martin és Michael Caine játékával fémjelzett film nem véletlenül ihlette meg a „színházcsinálókat”. A fordulatokban gazdag és rendkívül humoros történet kiváló zenével fűszerezve robbant be a Broadwayre, útját azóta is töretlen nevetésorkán, tapsvihar és díjeső övezi.
Egy vagyonos üzletember hirdetést ad fel: néhai üzlettársa fiát keresi, szeretné tisztességesen, rengeteg pénzzel megjutalmazni. Billy bejelentkezik, mint jogos örökös, azonban rá kell jönnie, hogy személyazonosságát nehezebb bizonyítani, mint hitte. Mert egyre több „Billy” érkezik a hirdetésre…