Bár a BFZ nagy sikerű sorozata, a Mahler-ünnep 2013-ban átadta helyét az Európai Hidak fesztiválnak, Fischer Iván, a magyar Mahler Társaság alapítója azóta is nagy súlyt fektet a mester műveinek rendszeres bemutatására. Ezúttal a haláltól vezet minket a szerelemig és az élni akarásig.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. február 17. hétfő, 19:45
Gustav Mahler: Gyermekgyászdalok; 5. (cisz-moll) szimfónia
Bár a BFZ nagy sikerű sorozata, a Mahler-ünnep 2013-ban átadta helyét az Európai Hidak fesztiválnak, Fischer Iván, a magyar Mahler Társaság alapítója azóta is nagy súlyt fektet a mester műveinek rendszeres bemutatására. Ezúttal a haláltól vezet minket a szerelemig és az élni akarásig.
Gustav Mahler 1901-ben súlyos betegség után meglepő gyorsasággal kezdett komponálni. Alkotói és életkedve ellenére az ekkoriban született darabok többsége – így a koncerten elhangzó két mű is – a halál témáját járja körül.
A hangversenyt nyitó dalok Friedrich Rückert szövegeire íródtak. A költő 428 verssel próbálta feldolgozni két gyermekének halálát, ebből Mahler ötöt zenésített meg szólóénekhangra és kamarazenekarra. A megbonthatatlan egységet alkotó ciklus elkészültekor még nem sejthette, hogy egy évvel később ő is elveszíti kislányát. A dalokban a boldogtalan napkeltének, a gyermekek halált tükröző szemének, a leghétköznapibb cselekvések ürességének és a meg nem történés fátyolos reményének felidézése vezet végül a fényes dúrban megjelenő elfogadásig. Szólistaként Gerhild Romberger mezzoszoprán lép a zenekar elé, aki nem először énekel Mahlert a Fesztiválzenekarral.
Alma Schindlerrel kötött házassága soha nem látott pozitív energiákat hozott Mahler zenéjébe. A mollban kezdődő 5. szimfónia félhangos emelkedéssel és dúrban zárul. Bár a szerző e műtől kezdve nem írt szöveges programot zenéihez, a partitúra sok képletes utasítást tartalmaz. A három részre osztott öttételes műben gyászindulót, vihart, táncot, feleségének tett szerelmi vallomást – az Adagietto Mahler legismertebb zenéinek egyike – és tréfás finálét hallunk. „Abszolút kötelezően meghallgatandó” – írta egy kritikus a BFZ 2013-as, e szimfóniából készült lemezéről, és ezt nyugodtan érthetjük a jelen előadásra is.
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
Az elegáns londoni szőrmeszalonban Gilbert, a felfuvalkodott társtulajdonos, felesége távollétében, a hódítás reményében nercbundát készül ajándékozni Janienek, az egzotikus szépségnek. Tervének többek között az is akadálya, hogy Janie férje, feltehetőleg erősen gyanakodna, ha felesége egy tízezer fontos bundában állítana haza...
Az Anconai szerelmesek habkönnyű története szenvedélyesen és szellemesen vallja, hogy élni voltaképpen nagyszerű dolog, és hogy mennyi örömöt találhatunk egy csésze friss kávéban, egy váratlanul ránk zúduló nevetésben, vagy épp a tenger felől fújó szél zamatában.
