Novák Péter rendező adaptációjában a történet az eszményi szeretet és barátság veszteségének darabja. Szereplői egy valamikori családi idill széthullásának, az elsöprő szerelemnek, az elmélyülő barátságnak, a természetes életigenlésnek, a frusztrált agressziónak epizódjait élik meg egy esküvő keserédes kulisszáiban, hogy ott szembesüljenek jövőjük három próbatételének – beteljesülés, elhidegülés, elválás – kihívásaival.
Az előadás felvonultatja Mozart operájának közismert archetípusait, de kifejezetten érzelmi viszonyulásaikra helyezi a hangsúlyt. Fodor Géza operaelemzéséből kiindulva úgy mutatja be cselekedeteiket, mint „személyes, legmélyebb és legelevenebb jellemvonásaikból fakadó megoldásokat a szerelem életproblémájára”. Ennek alkalmi élettere a lagzi, mint az életeseményeket megrázóan sűrítő aktus. Mióta világ a világ, ez a procedúra hivatott az ifjú pár elkövetkezendő életének milyenségét meghatározni, az ott történő momentumokból, babonákból, játékokból messzemenő következtetéseket vonnak le a meghívottak… Így a legboldogabb nap egyben a megfelelési kényszerek frusztrációja is. A szerelmesek Tamino és Pamina ebben a kihívásban találják magukat az örömszülők Sarastro és az Éj királynője, a vőfély Monostatos, a jóbarát Papageno, s a meghívott pereputtyok társaságában.
A magyar népdal és néptánc, különösen annak erdélyi dialektusai érzékletesek a párkapcsolatok terén, megrendítően fogalmazzák és jelenítik meg a férfi, női értékek relációit. Ugyanakkor a dramatikus néptánc műfajában újdonság, hogy a tánc, a zene, az ének, a szöveg és az árnyjáték egyenrangú eszközökként jelenhetnek meg csakúgy, mint az operaszínpadokon! A vonósnégyes felállással bővített folklórzenekari kíséret, a népdalszövegek és Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodás legeredetibb költőegyéniségének stílusából merítő szövegek, az árnyjáték technika egyedülálló látványvilága különleges hátteret biztosítanak a koreográfusi, rendezői víziók kortárs kiteljesedéséhez, aminek formai alapvetése korunk értékminőségeinek ütköztetése.
A mai környezetbe helyezett, archaikus nyelvet beszélő, a hétköznapi ruhákat viselettel keverő figurák egy anakronisztikus, a múlt és jövő közé szorult közösséget mutatnak be.
Előadják: Bodnár Dániel, Santana Cadena Diána, Józsa Tamás, Kovács Gábor, Sosovicza Fanni, Tóth MelániaTamino: Béhr Márton
Pamina: Somogyi Eszter
Sarastro: Appelshoffer János
Éjkirálynő: Rémi Tünde
Papagena: Balogh Melinda
Papageno: Molnár Gábor
Monostatos: Görög Zoltán
Folk zenekar: Cseszák Zsombor, Csoóri Sándor, Csurkulya József, Pandák Viktor, Bősze Tamás Jean-Pierre, Légrádi Gábor
Anima Musicae Kamarazenekar művészei: G. Horváth László, Szabó Tamás, Bartók Tamás, Kónya Attila
Dramaturg: Sediánszky Nóra
Zeneszerző: Lázár Zsigmond
Fővilágosító: Váradi András
Rendezőasszisztens: Sárosi Emőke
Koreográfus: Appelshoffer János és Rémi Tünde
Produkciós vezető: Tóth Ferenc
Színpadra alkalmazta és rendezte: Novák Péter, Mozart Varázsfuvola című operája nyomán
A Nomád Nemzedék Kft. produkciója a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő,
a Csoóri Sándor Program és a MOL Új Európa Alapítvány támogatásával jött létre.
Időtartam: 70 perc
Kúpte si vstupenku
