5
Róza
Lengyel Menyhért: RÓZA
Vígjáték 2 részben
Lengyel Menyhért műveinek felhasználásával átdolgozta: Benedek Miklós és Benedek Albert
Viac
Kúpte si vstupenku
Lengyel Menyhért: RÓZA
Vígjáték 2 részben
Lengyel Menyhért műveinek felhasználásával átdolgozta: Benedek Miklós és Benedek Albert
Viac
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: štvrtok, 03. december 2015, 19:00
Az elszegényedett polgárlány, Verőczy Giza, a kis színésznő házasságon kívüli gyereket szül. A gyereket környezetétől elzárva, titokban nevelteti egy vidéki asszonysággal Török Rózával, Rákosszentmihályon.
Színre lép egy jó parti, a dúsgazdag Öreg Ráber naiv fia, Ráber Aladár. A tét a Verőczy család anyagi felemelkedése.
Róza persze a legrosszabb pillanatban érkezik a gyerek tartásdíjáért. Minden összeomlani látszik. Megbecsült házasság, vagy megvetett leányanyaság? Súlyos dilemma.
De Róza praktikus és tettre kész asszony.
Róza megoldja.
Róza elintézi. Róza segít...
...nem vagyok kommersz- író, nem vagyok magas cél felé törő, kettő között vergődöm... Tegnap kézbe vettem Róza néni című darabomat,/negyven évvel ezelőtt írtam, rossz szereposztásban ment a Magyar Színházban/ s most odáig voltam a csodálkozástól. Friss életteljes dialóg, remek karakterek- semmi elavulás....
Lengyel Menyhért Életem Könyve
...A darab alakjai vidékről feljött emberek, akik Pesten laknak, de akiken még érzik a vidék szaga. Pest tele van velük, ők a zöme a városnak. Ez egy sajátságos város, különböző minden más világvárostól. A levonós képekre gondolok, melyet addig dörzsölnek a gyerekek, míg egy másik kép tűnik elő. Budapest száz év előtti képe...
Lengyel Menyhért: epilógus a Róza nénihez
A háború mindent elvett tőlük – az otthonukat, a családjukat, a gyermekkorukat. Bandába verődve, éhesen és fázva járják az utcákat, hogy valahogy túléljenek. Mégis kapaszkodnak az életbe.
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben, a Theater an der Wienben aratott először sikert, amikor a zeneszerző Ignaz Schnitzer librettójára komponálta meg nagyszabású operettjét Jókai Mór Szaffi című elbeszélése nyomán.
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad – alul semmi!”
A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója először rendez operettet, méghozzá a világ leghíresebbjét!
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
